Évekig tanítottam irodalmat, mégis a napokban jöttem rá valamire, amivel eddig nem voltam tisztában. A szakiskolások figyelmét, ha éppen “rossz napjuk volt”, nem szerették vagy éppen nem értették az adott művet és szerzőjét, mindig le lehetett kötni az írók-költők emberi vonásainak leleplezésével. Imádták hallgatni, hogy ki mennyit ivott, csajozott, kábítószerezett, lépegetett félre, és egy ilyen óra után talán a saját apjukra sem haragudtak már úgy, amikor hazamentek. (Ha hirtelen beküldtek egy osztályba helyettesíteni, és ott éppen nem akartak irodalmazni, sutty, előrántottam a kedvencemet, Hajnóczy Pétert, és a szünetre is alig akartak kimenni.) Azt hittem, mindent tudok az írókról. Tévedtem.
Azzal kezdődött, hogy szerettem volna utánanézni a Zsoldos-díj pontrendszerének. Csak az idén kezdett el érdekelni, hogyan működik az elbírálás. Meglátogattam az általam ismert és eddig nem ismert site-okat, és beleolvastam a díjat érintő cikkekbe, hozzászólásokba. Azazhogy csak akartam! beleolvasni. Órákra leragadtam előttük, és végigolvastam mindent.
Ugyanis én sajnos nagyon naiv vagyok, és eddig egyszer sem gondoltam abba bele, hogy az írók között is létezik ugyanaz a (nem mindig egészséges) - úgymond: - versengés, mint általában az egy foglalkozást űzők között, akik egymásnak konkurenciát jelenthetnek akár. Kevés kivétellel azt tapasztaltam, hogy a ZsP-díjjal kapcsolatos hozzászólások egy (nem is túl hosszú) idő után vitatkozásba, veszekedésbe majd személyeskedésbe csaptak át. Mivel a díjban személyesen nem vagyok érintett, számomra szórakoztató és tanulságos volt a felismerés, és persze rögtön magam előtt láttam a nyugatosokat, akik hasonlókat gondolnak egymásról, csak nekik még nincs internetük. (Akár hálás novellatéma is lehetne az alternatív múlt témakörében, jut eszembe…)
Furcsa érzés, hogy azok az emberek, akiket előszeretettel olvasol, akiket egyformán kedvelsz és tisztelsz, nem feltétlenül a legjobb barátai egymásnak. Még furcsább, hogy ez nekem magamtól eszembe sem jutott volna.
De ha ésszerűen belegondolunk, egy ilyen picurka országban ez teljesen érthető.
Ezek ismeretében persze az idén jobban várom a végeredményt, mint valaha.
Bölcsülsz, kollarik, bölcsülsz….
Mekkora scifi lenne, ha mondjuk a jövőben csendes várakozás előzné meg a Zsoldos díjat, mi?
És akkor mi lesz még utána, hajajaj!
Egyébként meg, abban a pillanatban, hogy valamiért díjat adnak, ősi játék kezdődik az érintettek között. Aki meg nem érintett, az kívülről ámélkodik, hogy: Te, ez most komoly?
Mert az rendben van, ha valaminek a sorsát szívünkön viseljük, viszont tudni-ÉREZNI kell a különbséget ölelés és fojtás között…
Szerintem.
A balfrásszal való zaklatott viszonyunknak nincs köze a díjhoz vagy egymás irodalmi tevékenységének megítéléséhez. Saját diagnózisom (haha) szerint inkább a két dudás esete foroghat fenn: egyikünk sem bírja elviselni, ha valaki más úgy nyilatkozik, mintha ő hányta volna a Niagarát, és egymás kijelentéseiben valahogy mindig felfedezzük ezt a szándékot. Hogy mikor joggal, mikor a mára bizonyára kialakult paranoiából, azt ki-ki döntse el magának. Én elfogultságot jelentek!
Való igaz, hogy kettőtök pengeváltásai a leglátványosabbak, és elsősorban csakugyan azok ihlették a bejegyzésemet, de igazságtalan lennék, ha csak úgy elsiklana a figyelmem egy rövid, félreértésen alapuló, de kívülálló szemében viccesnek tűnő orka-laugh összezörrenés fölött, vagy pláne azon epizód fölött, amikor megjelent a Solaria fórumon az Agydobás írója. Azért ezek sem semmi teljesítmények! (És elnézést kérek, ha valakiről megfeledkeztem volna.)Ezek mellett is elbújhat bármely sok részből álló tévésorozat némely konfliktusa ám!
Én persze könnyen ugatok; én csak szemlélődöm és bölcsülök a háttérben.
Na azert a Nyugatosok pl latvanyosan gyuloltek egymast
Szoval azert ez nem szokatlan dolog az irodalomban. Pl en nem kedveltem Hacketet, mert nem teccik amit ir, sot, sezlony kartarsat se kedveltem kulonosebben 
amde! a kozos sorozesek meggyoztek arrol, hogy teljesen normalis (mar amennyire ma Mo-n normalisnak mondhato az aki sf-et ir), alkoholista emberek 
Ugyhogy meg egy pont a sornek, bornak 
Lehet ha a tobbi huje iro is leulne kozosen berugni, egesz mas lenne a kep
Nem ?
Ja amugy Sheenard kartarsat se kedveltem
de ot ugye most mar kell, szoval vele sincs problemam, kiveve ha nyugos 
vagy ha 3 literrel tobbet iszik a kelletenel 
Péter,
azért ne mossuk össze a farmert a sárga pólóval! Még ha vörösbor is ömlött mindkettőre!
Én speciel emlékeim szerint sohasem minősítettem A Zsoldos díj eredményét, maximum tavaly az elszabott pontozási rendszert. És bár sezlonnyal és hackettel csaknem mindenen vitatkozni (veszekedni) szoktunk, eddig a Zsoldos díjról egy véleményen voltunk. Ilyen vitánk tehát, ha jól emlékszem, nincsen. (van persze bőségesen más
)
Arról úgy látszik nem vagyunk egy véleményen most, hogy ki akar kapni egyet. Én speciel igen, ha már jelöltek.
Csak remélem, hogy az idén történik valami pozitív reform, és legalább ennek kapcsán ez a jó kis magyar átok (pártütés, véreim) nem kerül megint elő. Novella ügyben legalábbis. Regény ügyben vannak kétségeim.
Addig is, a sörözés/borozás megfeleő közös platformnak látszik.
Vazee! Péter! Ez egy igazi VIP találkozó!
Tony, én tudom, hogy soha nem minősítetted az eredményt, csak a pontozási rendszert, amivel én teljesen egyetértek, sőt, szavaztam is (mármint nem a pontrendszerrel értek egyet, höhö, hanem azzal, hogy nem elég jó). Igazából a bejegyzésem sem a Zsoldos-díjat illető nézeteltérésekről szól, hanem úgy általában a piszkálódásokról, a díjnak csak annyi köze van a bejegyzésemhez, hogy amikor azzal kapcsolatban kezdtem el nézelődni a hálón, akkor olvasgattam el részletesebben az összezörrenéseket.
Szerintem mondjuk azért nem jelöltek, mert nem is írtam semmit.)
Az meg teljesen jogos, hogy akit jelöltek, az szeretne kapni.
(Én is szeretnék kapni, pedig engem nem is jelöltek!
Brod hozzászólása viszont meghozta a kedvemet az íráshoz!!! Bontok is egy jégert, és azzal már úgy érzem, én is elindultam valamerre…
cOrpus: Ugye??? Sztárblog!!! Höhö.
Amúgy a jelenséget magam is tapasztalom! Művtöri óráimon a diákokat jobban érdekli egy-egy festő alkoholizmusa, pszichés devienciája, homoszexualitása, mint művészi tevékenysége. De legalább elértem, hogy vizsgán az illetőnek Pollock alkoholizmusáról eszébe jutott különleges festési módszere!
Én magam a tavaly jelölve voltam a díjra. De erről Eszterházy Péter sorai jutnak az eszembe:
“A Trabant egy minden tekintetben korszerű gépjármű. Ez viszont nem szabad, hogy könnyelműségre csábítson bennünket”
(Szabadon idézve Kis magyar pornográfia Bp., 1984)
