Megnyílt a dimenziókapu, vagy egy gigászi kéz zsebkendőként meggyűrte a téridő-kontinuumot; az is lehet, hogy csak most van felnövőben az előttem eddig titokban tartott klónom, mindenesetre létezik egy littlealex nevű ifjú blogger.
Az az érdekes, hogy hajszál híján én is littlealex lettem - solariás adatlapomból ez logikusan következhetett volna -, de aztán úgy éreztem, én inkább csak egy egyre átlagosabbá váló chelloveck vagyok: egy sztárüjforma csolovek, egyfajta “bigalex”, aki már nem lázad olyan látványosan, aki szégyenszemre beállt a sorba, és nincs már bítva a világgal, csupán kricsálás, az is csak módjával. Azzá lettem, ami ellen F. Alexander toll-kardjával síkra szállt.
Na, kellő érdeklődés esetén egyszer már nekiülök, és elmesélem, honnan is ez az egész burgesses koncepció.
Jó, nem hazudok: kellő érdeklődés híján is.















Akkor legyen itt: 1 érdeklődés. Ami nap mint nap kricsálni fog, mert sérelmezi, hogy ilyen félbejegyzéssel szúrod ki a szümünket!
Ezekkel a félbejegyzésekkel izzítom én az érdeklődés parazsát, hogy kellőképp felhevült legyen, mire végre a tájékoztatás szívlapátjával sóvár tenmagatok meztelen talpa alá tétetik.
2