Mivel egy egész ország türelmetlenül várja –––
(– Mit egy egész ország?! Az A-Stat szerint tizenhárom ország…!
– Jól van, maradjál már a hülye bunkó nagyképű beszólásaiddal, te paraszt!)
Szóval mivel kaptam jelzéseket, hogy néhányan igényt tartanának a körülöttem terjengő gépnarancsszínű köd mibenlétének magyarázatára, elérkezettnek látom az időt, hogy lerántsam a leplet.
Szeretem Anthony Burgess Gépnarancsát, de ez még nem elég indok. Hajnóczy Pétert is szeretem, mégsem M. a nicknevem; ennél azért többről van szó. Ám a félreértések elkerülése végett leszögezem, hogy nem vagyok egy fanatikus Alex-rajongó, sem egy mindentudó okostojás Burgess-guru.
Előre szólok, hogy szövevényes és fordulatos, ámde hosszú történet következik, mégis kénytelenek lesztek végigolvasni, mert ki fogom kérdezni, és könyörtelenül bevágom az egyest, ha nem figyelt valaki.
Az egész egy ártatlan elektronikus levélcímmel kezdődött. Egy időben gyakran váltogattam az e-mailcímeimet; voltam hotos, frees, citrós és még yahoos is, egy dologhoz azonban a körmöm szakadtáig ragaszkodtam: a @ előtt mindig kollarikpeter legyen, nehogy elfelejtsem. Amikor azonban rátaláltam a gmailre (akkoriban az elégítette ki az igényeimet), döbbenten tapasztaltam, hogy a kollarikpeter azonosító már foglalt… Hm.
Iszonyú sokáig tanakodtam, mitévő legyek. Úgy éreztem, ha már le kell mondanom a saját nevemről, valami olyan azonosítót kell találnom, hogy mindenki szitkozódjon, ha le kell írnia, nekem mégis kedves legyen. És mivel akkoriban egy utolsó szar szemét rohadék voltam –––
(– Most nem az vagy?
– Kuss.)
… szar szemét rohadék voltam, egy szép napon egyszer csak eljött a megvilágosodás: grjáznüj brácsnüj! Természetesen eredeti helyesírással, hogy még idegesítőbb legyen (és hogy ne legyen benne ü betű). Így lett az azonosítóm grahzny.bratchny.
Fogalmam sem volt róla, hogy e köré majdan egy egész „inkognitó” koncepciója fog épülni, eszem ágában nem volt magamnak internetes becenevet találni, 2004-ben a Solariára is mint kollarik jelentkeztem be. Tartózkodási helynek Budapest XI. volt megjelölve, avatáromnak pedig Boris Karloffot választottam.
Csakhogy egyszer eszembe jutott ám, hogy aláírást készítsek a fórumhozzászólásokhoz. Nem tudom, mi ütött belém, de úgy éreztem, életemnek azon szakaszában járok, amikor érdemes nem elfelejteni, hogy milyen enber voltam valaha, ezért frappánsnak éreztem a Gépnarancs búcsúmondatait választani. ( „But you, O my brothers, remember sometimes thy little Alex that was. Amen. And all that cal.” Akkor még szó szerint idéztem, Alex volt a kollarik helyén.)
Na, hála istennek sikerült egy merő kuplerájt szerveznem solariás személyazonosságom köré. Ott kommandózott egy „thy little Alex” aláírású, tizenegyedik kerületi Frankenstein-szörnye, a feje fölött a semmitmondó kollarik azonosítóval – mint kikötői munkás. Gratulálok. Amikor Őrmezőt lecseréltem a Karóva tejbárra, sem lett sokkal rózsásabb a helyzet.
Egyre jobban úrrá lett rajtam a legmélyebb kétségbeesés. Egy dologban biztos voltam: Borisnak mennie kell. (Ráadásul feltűnt, hogy Zamorano, a fedélzeti szamuráj is őt használja, ráadásul sokkal régebb óta.) Mivel hülye vagyok a számítógépekhez és az internethez, képtelen voltam kicsi Alexes avatárt készíteni, mert mindig túl sok lett a kilobájt, végül egy netes oldalon találtam egyet, de valamiért nem működött más gépeken, csakis az otthonin, ott sem mindig.
A rangom is aggasztott. Most már, hogy majdnem teljesen átvedlettem Alexszé, nem lehettem matróz, sem körletmester, nem lehetett munkám. Felvettem a kapcsolatot Delenn-nel (kissé meg voltam még szeppenve akkoriban a hozzátok hasonló netes brigantiktól 
), és kikönyörögtem magamnak egy „Öreg drúg” rangot. Telitalálatnak éreztem. Dee bábaasszony kedves volt, megadta, és még az avatárt is kikalapálta. Netes személyazonosságom a Solarián hosszas vajúdás után megszületett, a köldökzsinór elvágattatott.
Dehogyis akartam én blogger lenni, leszartam az egészet, annyit tudtam, hogy Gyurcsány Ferinek is van internetes naplója, ezen kívül semmi mást. Pedig tizenéves koromban én is vezettem naplót, csakhogy nem értettem, minek az ilyesmit az internetre tenni. Nem akartam magamat egy „trendi” (grrr) pasasnak érezni, amikor egyébként is rühellem ezt az egész XXI. századot. Egyre többször fordult elő azonban, hogy gúglkeresőzés közben egyszer csak valakinek a blogjában találtam magamat.
Aztán egy napon a Solaria linkajánlójában figyelmes lettem az sfblogsra. Abban a pillanatban tudtam, hogy ott a helyem, egyedül azért, mert az a két betű (SF) megragadott és nem eresztett. Úgy éreztem, ha van egy kollarikpeter.sfblogs.net a tulajdonomban, az olyan tiszteletet parancsoló dolog. Sci-fi blog! Ez kell nekem! Itt aztán foshatom a szót!
Nem tudtam még, hogy ez a blogoszféra ilyen remek kis közösség, de nem tartott sokáig rájönni. Arra még hamarabb rájöttem, hogy szükségem lesz egy úgynevezett „nickname”-re, mert addig a saját nevem legkülönfélébb variációival regisztráltam mindenfelé, és egy idő után már követhetetlen volt, hol miként szereplek. Amikor beírtam az e-mailcímet a regisztrációhoz, persze beugrott kicsi Alex képe, de tudtam: egy visszahúzódóbb, szerényebb nicket kell választanom, amit később sem bánok majd meg. Ez lett a chelloveck. Oroszul azt jelenti: enber. Ha megnézitek (bátran, írjátok le a kettőt egymás mellé vagy alá), szerkezetileg még hasonlít is a vezetéknevemre egy picit. A címet (Egy sztárüjforma csolovek kricsálása) úgy érzem, az előző bejegyzésben megmagyaráztam.
Eredetileg az volt a terv, hogy naccatszlengben írom az egészet – nem bántam meg, hogy nem így tettem. Profibb lenne, az szentigaz, de kétségtelen, hogy kevesebben olvasnák. A skint elég hamar lecseréltem gépnarancsosra, mihinst rájöttem, hogyan kell, és mihinst rájöttem hogy ezt mások olvassák! sőt én is olvashatom másokét! (Azt a fekete-fehér változatot egy ideig nem láthatták a firefokszosok.)
Egyenes út vezetett az SFportalos regisztrációhoz – ez idő tájt ismertem meg Ilonát, Junt és Sanyit az íróolvasón –, ott már chelloveckként regisztráltam egy magabiztos avatárral a birtokomban. Ekkor történt, hogy a solariás aláírásban is kicseréltem az Alexet kollarikra, ugyanis az SFportalosban így írtam alá, hogy tudassam: a két személy (chelloveck és kollarik) ugyanaz.
Megtisztelő volt Odo felkérése, hogy írjak Burgessről egy megemlékezést a Solarián. Egy kicsit fájlalom, hogy csak szs-tól kaptam a cikkemről szöveges értékelést.
Közben a ff fejléc helyett egyre inkább vágytam egy mutatósabbra, és végül sikerült egy olyat összeeszkábálnom, amely egyszersmind utalás rá, hogy bárhol is legyek regisztrált tag (SFportal, Abyss, SciFi.hu és ki tudja, mi jön még), azért a Solaria volt az első hely, ahol megismerkedtem ezzel a felemás virtuális léttel, annak minden örömével és bosszúságával.
Az SFblogstól viszont ugyancsak rengeteget szépet kaptam. Zsenge ifjúkorom óta van két legjobb barátom: Farkas Petya és Károly Peti (három Péter, EZ milyen fasza!), zenei ízlésünk is hasonló, és mindhárman imádjuk a sci-fit, de a blogolásnak köszönhetően rá kellett jönnöm arra, hogy hiába van tele ez a vónnüj világ elcseszettebbnél elcseszettebb glúpüj barommal, azért lehet még értékes enbereket is találni.
Lassan most már jöhetnek az ellenségek.
(– Jaj de kurva hosszú ez a szar, sok van még hátra?
– Pofa súlyba, te malyom.)
Most pedig szeretném megkérni hozzászólóimat és olvasóimat, hogy ha úgy tartja kedvük, osszák már meg alant a nickjük vagy az álnevük eredetét. Néhányra magamtól is rá tudok jönni (a Laikus pl. túlzott szerénység eredménye, a cOrpus egy vezetéknév találó anagrammája, a Flesy ugyancsak egy vezetéknév játékos becézése, a balfrásznak mindenki a végére járhat az író saját oldalain, a Sisterling pedig képezheti akár egy újabb bejegyzés tárgyát), de biztos vagyok benne, hogy érdekes lehet megtudni, a többiek milyen megfontolásból választották ki a világhálón használt becenevüket illetve az írói álnevüket. Epekedve várjuk.
Sosem értettem ezeket a nickeket. Olyanok, mint egy álarc, egy idő után tuti beizzadnék alattuk és viszketne.
Nálam egyszerű volt. 13 éves koromban hajónaplót kellett vezetnem és az aláírás rész túl rövid volt, nem fért ki a Kiss Gergely. Nagyjából azóta hívnak kissg-nek. Bár közeli barátaim tovább rövidítették g-re.
Dehát nem én vagyok a megtestesült fantázia és kreativitá
Na az szs vajon honnan jön?
A Gépnarancsos cikk tényleg jó volt, tessék előszedni a Solarián és véleményezni, ha már így lesajnáltak, hogy csak én írtam oda valamit.
Az (általam előszeretettel terjesztett)legenda szerint amikor először került elém a neten egy regisztrációs ablak, beírtam a _második_ szót, ami az eszembe jutott.
Az első a p.na volt.
Első próbálkozásra a nicknevekkel esetemben egy csetelős oldalon került sor, ahol sityu névvel reggeltem, még 17 évesen (akkoriban elég gyakran kérdezgették tőlem: “nem vagy egy kicsit sityu?” - magyarán hülye). Csakhogy a nagybátyám ósdi laptoptyán a “z” és az “y” bötük felcserélve leledztek, így sitzu-ként láttam bitvilágot. Vagy tízen csetteltek rám kapásból, hogy hát nem cukimuki-zabálnivaló-ügyülümbügyülüm egy kutyafajta a sitzu? Mikor visszakérdeztem, hogy milyen színű a bugyid (eredetileg azért reg-tem oda), perverz kutyamolesztálónak tituláltak, és kibannoltak a picsába
A Flesy meg a katonaságból ragadt rám, ahol a “hatékonyság” kedvéért tőmondatokban beszél az enber: Szaksz…Gyázz!…Irá…Nyest…Dulj!
Ezt persze tudnád, ha lettél volna katona (szúr-szúr)
Bocsi, nem 17, hanem 19 évesen. (az a két év igenis számít!) Könnyes szemeim előtt már összemosódnak a régi emlékek, úgy hasogat a hátam. Figyeljetek, mert eső lesz…
Engem alt. Shark neven tisztelnek, szeretnek es becsulnek a neten immaron hmm jo eg 1995 ota. A nev eredete egy minilinux szerver ami a shark.gamf.hu nevre hallgatott, es akkoriban nagy szam volt, mivel nem rendes linux disztri volt, hanem az elso 3 floppy-s, dos alol indulo megoldas. Errol leptem be az akkor a magyar internet kozpontjanak szamito HIX-re es termeszetesen a #magyar irc csatornara. Aztan nehany ev elteltevel az ircen xShark lettem, mert ugye ott a nemzetkozi irc halozatban allando osszeutkozesbe kerultem egy nemet sraccal aki szinten a Shark nevet hasznalta. Nem is volt baj amig mittomen a magyar ircnet leszakadt a nemzetkozi halorol, akkor letezhettem Sharkkent, am ha osszespliteltek, akkor a rendszer a ket Shark miatt valamelyiket allando jelleggel kirugta
Na szinten az irc kozosseg miatt lettem en Szalai-Kocsis, a sokkal falusiasabb amde torzskonyvezett Kocsis helyett. A #magyar csatornan egy ido utan klanok jottek letre a prominens ircesek koze szervezodve, komoly csaladi szerkezetek epultek ki, felesegekkel, virtualis gyerekekkel, unokakkal stb. En CZW elso fiakent orokoltem az o vezeteknevet a Szalait, ergo innentol Szalai-Kocsis Tamas nevet hasznaltam, es szamos virtualis utodomra tovabb is orokitettem. A hiba ott volt, hogy Szelesi Sandorral folyo kezdeti levelezesemet egy olyan cimrol bonyolitottam, aminek a nev mezojebe meg az irces Szalais nevem volt beirva…Ami azzal jart, hogy Sandorunk az elso megjeleno novellam fole (mivel fejbol nem tudta a nevemet, kapasbol beirta a levelezesunkben szereplo Szalai-Kocsist
Termeszetesen Sandorunk ezzel sem elegedett meg, es amikor Fonyodi Tibor bacsi nyomasara angolszasz iroi nevet kellett valasztanom - ami ellen tiltakoztam, mivel en orosz irodalom manias vagyok, juszt is elsutottem az Ivan Mihajlovics Brod nevet (irodalomszeretok talaljak ki, hogy melyik nevelem kitol kolcsonzott), egyreszt mivel elfelejtette a nevet, atkeresztelt Igorra (ami szerinte sokkal jobban hangzik) masreszt mivel nem voltam hajlando angolszasz nevet valasztani, leroviditett I.M. Brodra, ami kimondva es hat ertelmezve eleve vicces. Szoval jo tanacs, ne bizzatok a szerkesztokben 
Mindkét nevem önhibámon kivül lett elkövetve rajtam. A Marikát az anyám, még ifjú és zsenge koromban, mikor a napvilágra buktam, mivel nálunk a családban mindenkit Máriának hivtak, igy hosszas gondolkodás, és az agysejtek nagyszámú koptatása után úgy döntött, hogy én is az leszek. A Bellamariát pedig az egyik barátom, mikor itt leregisztrált. Nem gondoltam volna róla, hogy “bellának” tart, mert ez a majd húszévnyi ismeretség után ki sem látszott a baktersipkája alól.
Engem erdekelne, hogy Szelesi Sandor miert lett Anthony Sheenard, hogy valasztott maganak ijen nevet ?
Engem meg az érdekel hogy fogja ezt lereagálni
Én azért lettem enahma, mert akartam egy női névnek hangzó szót, és mivel akkoriban éppen a középasszír királyfeliratokból készültem vizsgázni, összeakadtam az “e-na-ah-ma” (kie: enahma, ahogy írom) szóval, amelynek jelentése: “újra romossá fog válni, és”.
Mivel mind a szóalak, mind a hangalak, mind a jelentés megfogott, így lettem enahma. Előszeretettel kisbetűvel, de végül is mindegy.
TengBol!
Tengelengi Boldizsár rövidített változata. Orvul használtam bizonyos helyeken, de egysze csúnyán lelepleztem magam.
De azért néha használom!
(Juszt se nyugszok bele, hogy az én nickemet lelőtted!!!!
)
Hello mindenkinek. hogy miért pont littlealex (blogom neve elsősorban)?Hát először is mert szeretem a narancsot
mind a mechanikust mind a gépit. Úgy vélem Alex ott van mindenkiben, ő a megtestesült szabadság (legalábbis eleinte ugyebár), ő életünk meghatározó része: az a fejedelmi állapot, amikor teszünk mindenkire és mindenre, és azt hisszük ez örökké fog tartani meg hogy mi bizony nem állunk be a szürke tömegbe. Aztán persze kénytelenek leszünk, különben nem élünk túl. Másodszor: az emlékezés. Egy napló elsődleges feladta az emlékek megőrzése: én sosem akarom elfelejteni alexes korszakom (amely merem remélni hogy csak szünetel és még nem ért véget).thats all…..
Isten hozott, drúg!!!!!!
A Bates gimis becenevem. Eredetileg Best volt, ami önmagában is némi duplacsavaros hókamóka. The Best, azaz a legjobb voltam (persze csak tanulmányilag) az osztályban. Ha fociztunk, mint általában a totál falábuakat, hátvédként szerepeltettek. Akkoriban volt világsztár a Best nevű hátvéd, hát gúnyból Bestként kezdtek emlegetni, ha jó nagyot rúgtam a levegőbe.
Történt aztán, hogy irodalmi kedvenceink között egyszerre sok lett a B betűs (Bradbury, Burns…. és H.E.Bates). Egy, a nevekkel mindig bajban levő haverom egy bulin vagy háromszor is Bates-nek szólított Best helyett, amin mindenki nagyokat röhögött, aztán ez maradt rajtam.
Az Alex polgári Sándor nevem angolosítása.
Rendkívül örülök, hogy már eddig is sok nickname eredetére derült fény. Annak pláne, hogy megszólaltak olyanok is, akik eddig csak olvasgattak, annak még inkább, hogy új olvasókat is szereztünk, annak meg aztán végképp, hogy tegnap látogatottsági rekordot döntöttünk.
Kiadtam a feladatot, és ti derekasan teljesítitek; egy kicsit úgy érzem most magam, hogy én vagyok az ofő, ti meg az osztályom.
De úgy veszem észre, hogy van, aki lóg!
Olybá tűnik, hogy néhányan nem csinálnak házit!
Sheenard, sayed, merras, Hackett fiaim meg a többiek?
Merras jelen, tanárúr, kérem!
(Hmmm, lassanként tanarblogs.net-re is át lehetne keresztelni az sfblogs-ot, már legalább 4en vagytok tanárok!)
A Merras eredete amúgy nem egy nagy durranás: van egy Codex nevezetű magyar szerepjáték, ami az eltelt idő ellenére is a legkedvesebb szerepjátékom, abban volt egy Vil-Arnis Merras nevezetű, igencsak brutálisan erős mágus karakterem, amivel játszottam. Azóta néminemű változásokon esett át, jelenleg egy tervbe vett, negyedrészt lefejlesztett online játékunk egyik főhőse.
Brod! Te GAMF-ra jártál?
orka (kisbetűvel): kedvenc állat; fekete, intelligens, gyilkos híre van, mi kell még?
Nyakörv?
Élcelődjél csak vele bátran, majd úgy jársz te is, mint Lovas Lajos…
Most jöttem rá a “csavarra”. Látod, ha elég kitartó vagy, egy elhomályosult szemű bölcsészcsírából is ki lehet még csalni a napfényt. … ó. És végre rájöttem, ki kettingta nálam–
Több kommentem is van,
-először is irtó-woopsy lett az oldal tartalmilag;
-másodszor is Te és Ti még durvábban bele vagytok zizzenve ezekbe a témákba, mint én és ez rettenet megnyugtat (olyan otthon-vagyok-érzés);
-életem meghatározó élménye a film és Alex is, de semmiképp sem rajongás-érzés, ami itt bent van. Négyszer-ötször nekifutottam megfogalmazni, de semmi véglegesíthető eredmény.
Nálatok?
Szia, Alma, isten hozott minálunk!
és nem vagyok tisztában az irtó-woopsy jelentésével, még azzal sem, hogy a jelentéstartalma pozitív-e vagy negatív… Help!
Rögtön az elején gondban vagyok, mert szarul tudok angolul
Megfogalmazni nálunk is nehéz. De ha szorgalmasan olvasgatod a naplót, valamennyire képet kaphatsz arról, mi ez a nem-rajongás-hanem-valami-más.
Szét kell nézni, érdemes. Az érzést talán Sayed blogjának a címe fogalmazza meg a legjobban: A világ két oldala, avagy ahol minden sci-fi vagy semmi nem az. Én meg csak kricsálok itten, mint egy igazi sztárüjforma csolovek.
Különben a múltkor belém kötött egy amerikai csajszi, hogy őneki a 21. fejezet nélkül (á la amerikai változat) tetszik a könyv, jól be is rágtam. Én a könyvet többre tartom a filmváltozatnál (ami persze szintén toptízes), és direkt a 3*7 fejezettel, ahogy Burgess bácsi megírta.
Na nézelődj, örülök, hogy idetaláltál.