Olvastam ma reggel egy Transformers témájú villáminterjút, amitől nem hogy nem lettem okosabb, hanem még jól be is rágtam.
Hogyaszongya “interjú a Transformers c. film kapcsán Megan Foxszal”.
Ki a tököm az a Megan Fox??? Tudnom kellene?!
Meg hogy “mi volt az első reakciója, amikor megtudta, hogy egy olyan film részese lehet, melyet Michael Bay rendez?”
Miért, ez megtiszteltetés? Ki a pöcsöm az a Michael Bay???
Ja, a hab a tortán: “Milyen volt Shia LeBeouffal dolgozni?”
Hogyhogy milyen volt! Ki a búbánatos istenverése az a Shia LeBeouf, akivel már együtt dolgozni is “milyen”?
Bennem van a hiba? Amiért nem vagyok tisztában ezeknek az új tehetségeknek a kilétével, akik ahelyett, hogy épkézláb ötletből valamirevaló filmet készítenének, kínjukban egy ilyen piszlicsáré szarhoz nyúlnak, hogy bemutassák, a CGI már két és fél órát is elvisz úgy a hátán, hogy valódinak tűnik? És nekem ehhez mi közöm??? Nekem a ’33-as King Kong, A bagdadi tolvaj repülőszőnyege vagy a kockázott tauntaun is tökéletesen hihető, mert van fantáziám; baj, hogy nem vagyok hajlandó nyüszítve éljenezni egy mekis tizenévesek mesterségesen gerjesztett igényeinek kielégítésére alapított, sci-fi filmnek csúfolt hardverfitogtatási üzleti vállalkozást?
Nincs szándékomban ún. “megmondós” blogot szerkeszteni, de úgy érzem, bekaphatja Steven Spielberg is: ha részesült volna bárhol valami életműdíjban, most nyugodtan kivághatná az ablakon, a toplistáimon szereplő összes filmjével együtt; nem láttam a Transformers filmet, de nem is akarom, mi több, nem is vagyok hajlandó megnézni. A hülyék a másik oldalon vannak!
Az offolás magasiskolája