Érdekes gondolatkísérletre hívom az olvasót. Nemrég a Solarián egy melegrekorddal kapcsolatban tett hozzászólásom után jutott az eszembe, hogy bizonyos regényhősök jellemén, motivációján, esetleg az őket körülvevő világon egy hangyányi változtatást eszközölvén totálisan hazavághatjuk SF&F alapművek jónak ígérkező ötleteit, de olyannyira, hogy azt követően szegény szerző lelkiismeretesen átgondolt történetét már ne is lehessen érdemben folytatni. Ezt szeretném most illusztrálni néhány példával, aztán, akinek van kedve, beszállhat a mókába.
– Anyám, tudod, ki megyen az Arrakisra ilyen dög melegben! – méltatlankodott Paul.
– Igazad van, fiam – felelte Jessica.
„Kell nekem egyáltalán ez a vacak? – tapogatta tűnődve a zsebét Bilbó. – Minek? Úgysem hordanám; nem vagyok buzi!”
Azzal bevágta a gyűrűt a tó vizébe.
– Hol vannak a szalagok? – kérdezte vészjósló hangon Vader nagyúr.
– Alulról a második fiók jobboldalt – felelte a parancsnok.
„Bekaphatja Nagy Testvér is a f***omat” – gondolta Winston, és kikapcsolta a televíziót.
Ma pedig azt olvastam az újságban, hogy J. K. Rowling nem zárja ki egy nyolcadik HP lehetőségét…
Na, ahhoz kellene egy hasonlóan ötletgyilkos mondat!
Jaj, kötözködhetnékem támadt sztoritovábbfűzés helyett…
(de a nagytestvéres tévét nem lehetett kikapcsolni, e!)
Féltégla kell hozzá, azt annyi. (A tévének, féltéglának és az elkövetőnek egyaránt.)
Sisterling, tisztában vagyok vele, hogy nem lehetett kikapcsolni a tévét. Sőt nem is lehetett azt gondolni, amit az én verziómban Winston gondolt, mert az kimeríti a gondolatbűn fogalmát. Mielőtt másba is belekötsz, szólok: azzal is tisztában vagyok, hogy
a) az Atreides család végül elment az Arrakisra (a meleg ellenére is),
b) Darth Vader nem kapta meg azonnal a szalagokat, hanem kurva sokáig kellett terrorizálnia a jónépet, és még így is tönkretették a Halálcsillagját,
c) Bilbó pedig nem dobta el a gyűrűt: sok-sok szófosás kellett hozzá, míg végül eldőlt, mi legyen a gyűrű sorsa.
Mondtam is a bevezetőben, hogy eszközöltem SZÁNDÉKOSAN egy-két hangyányi változtatást, annak érdekében, hogy a művek folytatásának lehetősége onnantól fogva meghiúsuljon. Ezt “viccesnek” hívják, te trogloditasarj! De úgy látszik, tényleg kétszerolvasós. Most már, hogy elmagyaráztam, tessék rajta röhögni! Hát hihetetlen vagy!
- Mi az ott a homlokodon, Harry?
- A múlt héten orra estem a biciklivel - vonja meg a vállát Potter.
- Aha! - fintorodott el Hermione. - Azt hittem, már az a…
- Nem az! - legyintett Potter. - Csak a bicikli…
Kezdetnek fasza! De ne vágjuk haza az egész sorozatot, mert Eta megharagszik, elég csak a nyolcadikat!
Torok köszür, ujj ropog, hogyaszongya:
a)
- Na, végül is mi jött ki Delenn nagykövet gubójából?
- Nem fogod elhinni, baszdki: egy lepke!
- Na ne!
- De! Úgyhogy ragadj te is lepkehálót, mert ha nem kerítjük mihamarább elő, megint háború lesz!
b)
- Mi az ott a hátadon, egy fehér nyuszi? - kérdezi Neo a csajtól.
- Nem, egy vörös mókus.
- Ja? Akkor csá. - s Neo bebassza az ajtót.
Így kora reggel csak ennyi…
- Mr. Dent! Értse meg, le kell bontanunk a házát!
- Kérem, ne tegyék! - rogyott térdre Arthur.
- Végül is - vontameg a vállát a művezető -, legfeljebb pár méterrel arrébb megy az út. Na, fiúk - int az embereinek. - Kikerüljük ezt a házat.
De ez nem jó, mer’ a vogon flotta attul még gyühet!
- Dallas kapitány, a központi számítógép vészjeleket fog egy LV-426 nevű bolygóról. Utána nézzünk?
- Hagyja a francba Ash, húzzunk haza.
- Mr. Enderson?
- Nem Enderson, Henderson, H-enderson! Folyton lehagyják!
- Huh, akkor elnézést. Tipli fiúk, nem ő az!