Akár ki is tehetném mottónak azt a mondatot, amely E. M. Braithwaite Tiszteletbeli fehér c. könyve magyar kiadásának borítóján is olvasható: „Csak neveket ne.” Nem bántásként írom ugyanis a bejegyzést, csak érdekességképpen.
Véletlen egybeesésként éppen akkor jelent meg az egyik általam látogatott blogban egy könyvismertető, amikor több, általam látogatott oldalon ismét szóba került a Zsoldos Péter díj. Aztán a szóban forgó könyvkritikával kapcsolatban egy másik oldalon a következő hozzászólást találtam (részlet):
„Enyhén szólva is felháborodtam az úr kritikáján. Ahogy olvastam, egyre jobban jött le, hogy egy bunkó fickó, aki annyira el van telve magától, hogy megnyerte azt a díjat (lehet most műveletlennek fogok tűnni, de nem igazán tudom mi is ez a díj, de ha ő nyerte meg, akkor igazán szánalmas zsűrije lehet).”
Így legalább az én oldalamon is található valami a Díjjal és a zsűrivel kapcsolatban. Csak azt nem tudom, az ilyenen sírni illik-e vagy nevetni. Én – csúnya dolog vagy sem – biza elnevettem magam.
Bannertorony
Kitüntetéseim:
A bronz és az ezüst fokozatot a bejegyzéseim számáért, az aranyat az sfblogs toplista filmes fordulójának összesítéséért kaptam.
A Vogon Építész Flották elhelyezkedése
És az üresen maradt helyek? Hic sunt leones, vagy mi? És azokat majd én fogom lebontani a saját kezemmel? Vagy hogy gondolja ezt Prostatikus Vogon Jeltz?
És végül: ami a rólamfülből kimaradt...
Chelloveck: körbelőtted az indiánt
Most mi van?
Nem igazán tudok válaszolni a kérdésre, sheenard, mert nem tudom, mit jelent az a kifejezés, hogy valaki “körbelövi az indiánt”.
Látod, itt mutatozik meg az, mi történik akkor, ha nem jársz le SFportal talikra
collective brainwash
Szerintem szó sincs róla. Ez csak individual nescience, de annak gyönyörű példája.
Én eddig még vissza bírtam tartani magam a postolástól a témában. Egyre nehezebben bírom.
ugyan már, ne tartsd vissza magad…legyen mit a fejedre idézni tíz év múlva