Vannak bizonyos álomfilmek, ugye. Itt most nem a Lino Aldani novellájából ismert álomfilmekre gondolok (mert olyanok nincsenek is), hanem arra, hogy léteznek a sf irodalomnak olyan alkotásai, amelyekhez sokáig senki sem mert hozzányúlni, pedig minden olvasó és mozibarát megváltásként várja, hogy a nagy vászonra adaptáltassanak, és időről időre fölröppennek kósza híresztelések, miszerint megkezdődtek a munkálatok. Ilyen a Szép új világ, amelynek létezett ugyan már egy gyengécske tévéfilmváltozata, de most Ridley Scott jóvoltából talán egy színvonalasabb mozifilmet is kaphatunk belőle. Vagy a Galaxis Útikalauz stopposoknak, amelyből készült tévésorozat, ám a moziváltozatra igencsak sokáig kellett várni. Említhetném még A gyűrűk urát, amit szinte mindenki megfilmesíthetetlennek hitt, aztán láss csudát, Peter Jacksonnak mégis sikerült a lehetetlen. És ebbe a kategóriába tartozik az Alapítvány is.
Július végi hír, jómagam a Reuters oldalán olvastam ma reggel, hogy a New Line Cinema két alapító tagja, Bob Shaye és Michael Lynne éppen a trilógia megfilmesítését tervezik. Ejha. Mivel konkrét nevek hangzanak el, hajlamos vagyok hinni ezeknek a híreszteléseknek. A Unique Features logója alatt évente egy résszel készülnek előrukkolni ezek az aranyos urak. Asimov-műből készültek már mozifilmek. A kétszáz éves embert imádtam, az Én, a robotot ellenben nem annyira, bár az az igazság, hogy nemrég megvettem 100 forintért VHS-en és újranéztem: ha elfelejtem, hogy mi a címe, egészen tűrhető robotos akciófilmnek tűnik, néger főszereplővel. (A Szcientológia Egyház tagjai, mint Will Smith vagy Tom Cruise feltűnően sok fantasztikus filmben szerepelnek.) Vajon mi fog kisülni ebből a projektből? Mindenesetre érdekes kihívásnak tűnik.
Az offolás magasiskolája