Az e havi Galaktikában a NASA ötvenedik születésnapja alkalmából tömör ám sok helyütt igen találó áttekintést kapunk a szervezet történetéről, működéséről, eredményeiről. Az egy időben komolynak és elérhetőnek elhitetett Mars-expedíciókról sajnos elszomorító tényeket közöl; persze lehetséges, hogy ez másnak nem is elszomorító, talán tényleg nem is érdekli már az embereket a Marsra lépés, csak én ragadtam meg még ezen a szinten. Közben a Spektrum televízió műsorán is látható egy dokumentumfilm-sorozat Utazás a Marsra címmel: a sorozat segíthet abban, hogy egy kicsit rászokjak a tévézésre, ám ha szigorúan vesszük, biztatás helyett inkább légből kapott kitalációkat ecsetel illetve a nehézségeket taglalja. Mivel eddig csak két részt sikerült elcsípnem, és nem is az elejétől fogva nézem, még azt sem tudom eldönteni, tetszik-e vagy sem. Adott volt tehát a logikus lépés: a hétvégén elővettem a Mars meghódításáról szóló filmjeimet, hogy egy kissé megvigasztalódjam.
A haragos vörös bolygó (The Angry Red Planet) 1959-ben készült. Színes a film, ám a trükktechnikája meglehetősen sajátságos, a marsi jeleneteknél például minden piros, a hátterek pedig nem is annyira festettek, mint inkább rajzoltak. A vörös bolygó csöppet sem barátságos benne. Mai szemmel nézve egy kissé fura, hogy buja növénytakaró borítja, és a mellékelt képekhez csak annyit fűzök hozzá, hogy az alsón látható rágcsálófejű óriás pókszörny korántsem a legveszedelmesebb lény, ami a négyfős kutatócsoportra leselkedik. Némileg hihetőbb a környezet a Robinson a Marson (Robinson Crusoe on Mars) című műremekben, amely 1964-ben készült, és nem más, mint Byron Haskin rendezte! A vörös bolygót itt nem lakják, csak más bolygóról látogatják emberforma idegen lények, de a történet annyira a defoe-i robinzonádot veszi alapul, hogy hősünk még a maga Péntekjét is megtalálja rajta. Kedvelem az ötvenes és hatvanas évek sci-fijeit, helyenkénti bárgyú naivitásuk ellenére is (vagy talán éppen azért) ám ezúttal valahogy nem elégítettek ki: hihetőbb történetre vágytam.
A 2000-ben készült A Mars-mentőakció (Mission to Mars) című film adta meg végül a beteljesülést. Screenshotot nem mellékelek, mert sajnos egyelőre csak VHS-en van meg, ráadásul nem is tudnék képkockát választani, ez a film ugyanis egy hálaisten. Tudom, sokan felhördülnek most, hogy a szokásos amerikai kliséhalmaz meg a többi, én mégis a védelmembe veszem. Brian De Palma filmről van szó, ez talán jelent valamit, olyan remek színészekkel, mint Gary Sinise vagy Tim Robbins, a zenét Ennio Morricone szerezte. Ez kellett most megfásult lelkemnek. A látvány gyönyörű. A mentőakció igyekezete előtt le a kalappal. Az Arc új megvilágításba kerül és több meglepetést is tartogat. A jelenet, amikor megtudjuk, mi történt a Marssal és a marsiakkal, lélegzetelállító. És bár a legtöbb fordulat előre kiszámítható, mégis az elejétől a legutolsó pillanatáig a képernyő elé szegezi a nézőt a film. Ráadásul neki köszönhetően világosodtam meg, ezen a hétvégén, micsoda előnyei vannak az öregedésnek. Azt hiszem, harmadszor láttam A Mars-mentőakciót, meszes agyamnak köszönhetően azonban az újdonság erejével hatott rengeteg részlete, így harmadjára is önfeledten végig tudtam izgulni az egészet, ráadásul a korral egyre szentimentálisabb is lesz az ember, így a sokszor közhelyesen megható részeknél kellőképpen és kellemesen el tudtam érzékenyülni. Nagyon sok ilyen filmet szeretnék még látni.
Ja, pozitív a film nálam is, látszik, hogy a szakértőket nem dísznek alkalmazták, a technikák és egyebek nyilván ott vannak a tervezőasztalokon valahol. Úgy éreztem, a Nasa kissé reklámnak is használja a filmet, és ez jót is tesz neki.
A forgatókönyv már halivúdosabb, de a még vállalható.
A Robinsonról jut eszembe, hogy volt valami olyasmi a Roburban, hogy Robina Crusoe hajótörése, és ha jól rémlik az is a Marson játszódott, hogy a kisasszony hajótörést szenvedett.
A Mars mentőakció tényleg jó film volt, Gary Sinise-t meg Tim Robbinst egyébként is kedvelem, nem utolsósorban Stephen King-filmekben nyújtott alakításaik miatt. A film vége ugyan kicsit űrodüsszeiás, de ha már mindenképpen lopni kellett, legalább jó helyről loptak.
Az előbbit én mondtam.
A Marsra eddig csak robotok jutottak el. A közelébe űrszondák.
Szerinted ember mikor tapossa a vörös planéta porát?
Űrállomás, lakhatóvá tétel?
Philip K. Dick: Palmer Eldritch három stigmájából nem tervez valaki filmet?
Hm… ez olyan filmes válogatás volt, mint a “Sci-fi a magyar filmművészetben”? Szólj, ha majd nyilvános vetítést tartasz!
)
Kitsilatzi: Szerintem a Robina Crux hajtörésére gondolsz… (Mellékesen a volt rajztanárom illusztrálta
Istenem, a Mars mentőakciót én is nagyon-nagyon szerettem. Évekkel ezelőtt láttam, sajnos már csak a végére emlékszem, és azóta sem találkoztam vele sehol…
Hoppá. De sokan lettünk hirtelen.
Válaszolok akkor egy füst alatt.
sezlony, örülök, hogy tetszett, mivel a firnitáid úgy eltemették a kapcsolatfelvételesdit a múltkor, hogy te voltál az utolsó, akire számítottam, hogy hozzászól. Hiszen itt Gary Sinise elmegy. Mit elmegy! Szinte hívják!
Adeptus: érdekes, nekem is a 2001 ugrott be!
István: Hát ez az.
Nita: Szerezd meg és nézd meg jó sokszor! Amúgy milyen e-mail?
Tricia: Hehe. Örülök a visszajelzésnek, mert tervezek még ilyen összefoglalót. A következő mondjuk szólhatna a méretváltozásos sci-fikről, azaz a miniemberesekről!
Fontolgatom ugyanezt nyomtatásban, de ahhoz a) össze kell szednem a bátorságomat, és ezután b) beszélnem kell az illetékesekkel. A vetítés viszont sajnos törvénytelen. 
De mit hallok! Barczánfalvi Ferenc a volt rajztanárod? Gyá!
Kitsilatzi: A Robina Crux hajótörését kiskamasz koromban olvastam először. Volt benne egy rész, amikor meztelenül fetrengett lehányva, elkeseredetten, BF még illusztrálta is. De megdugtam volna! (Szerintem te is.)
Na igen. Ahogy a mondás tartja: “Ami jó az életben azt vagy törvény tiltja vagy erkölcstelen vagy hízlal.” De hogy egy sci-fi válogatás vetítése is ide essen…
Na jó, azért az élménybeszámolódat szívesen olvasnám. 
Igen, Barczánfalvi Ferenc volt a rajztanárom a szegedi iparművészeti szakközépben. Miért?
Chelloveck:Hát meg hát, a legjobb csaj volt a Roburban.Amúgy nekem úgy rémlett hogy Zorád rajzolta, aztán most utána nézek és tényleg Barczánfalvi, pedig olyan Zorádos volt.
Szintén 2000-ben jött ki a Vörös Bolygó, Val Kilmerrel, plusz valamivel jobb reklámmal. Nagybátyámmal annak rendje és módja szerint le is ültünk megnézni. Mint utólag kiderült, a Mars mentőakciót
Mára már minden scifi elengedhetetlen kellékévé vált a bárgyú, ám makacsul ismételt kérdés: “Na de hol van Val Kilmer?”
(kár volt megnéznem a vörös bolygót később, a mentőakciós viszi a pálmát)
Ment az üzenet iwiwen, amit mailben akartam írni.
A Vörös bolygó azon kevés bűnrossz filmek egyike, amelyeket kétszer is megnéztem.
Tricia: Mert ő illusztrálta a Robina Cruxot is.
(Nekem, öreg roburosnak ez olyan, mintha azt mondtad volna, hogy mittudomén, Rigó Béla volt az osztályfőnököd. Meg egy kicsit fel is akartam vágni, hogy még mindig fejből tudom, mit ki illusztrált.)
A vörös bolygó.
Na, igen, ez egy fájó pont nekem. Annak idején megnéztük Fazakas Péter barátommal. Jó választásnak tűnt, ugyanis ő szerette Carrie-Ann Mosst, engem meg érdekelt a Mars. Olyan durván szerelmi bánatunk volt, hogy pénzért néztük meg valami kis moziban, pedig akkoriban évekig minden filmre ingyen ültünk be a Corvinban. Aztán most vagy másnaposak voltunk, vagy aznaposak, mindenesetre én még az elején elaludtam a filmnek, és mind a mai napig halvány gőzöm sincs, miről szólt. Éppen e bejegyzés írásakor jutott eszembe, hogy pótolni kellene, de ezek szerint bűnrossz? Ajaj.
Hallod? Meg is lepődtem, hogy név szerint tudod az illusztrátor nevét…
Fogadjunk, az XMagazin illusztrátoráét nem tudod… 
Valami Kasza Magdolna vagy ki a szösz, nem?
Mostanában tele van a hócipőm a nem szakrendszerű oktatásssal!
Úgyhogy irány a Hócipő!
Ott találtam (a Marsról):
http://www.hocipo.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1553&Itemid=30