Kollárik Péter múltidéző sci-fi magazinja

Na ma viszont csakugyan rám szálltak szépen a lepkék

Na ma viszont csakugyan rám szálltak szépen a lepkék

2009-jan-10

A Galaktika szerkesztőségébe először 1988-ban nyertem bepillantást. Tizenöt éves fejjel természetesen csak a képzelet segítségével: a 101 mini sci-fi egyik egypercesét olvasva lelki szemeim előtt megjelentek az ott dolgozók. És nagyjából azóta izmoztam azon, hogy egyszer én is közéjük valónak tekinthessem magam, hogy egy nap majd nekem is bedobjon egy ilyesmi meghívót a postás bácsi:

Megh�vó

Húsz évnek kellett eltelnie hozzá. Nyilván ha akkoriban valaki azt mondja, hogy ez a postás bácsi egy megfoghatatlan bithalmaz lesz, a meghívó tetszés szerint nagyítható-kicsinyíthető, csillámló képkockák összessége, a postaládámat pedig egy bárhová magammal vihető elektronikus ketyere képernyője jelenti majd, hát azt felelem neki, hogy ez a legdurvább szájenszfiksön, amit csak hallottam. Ahogyan ez, ugyanúgy a szerkesztőségek mindennapi élete is sokat változott, maradi-romantikus emberke lévén azt kell, hogy mondjam: sajnos. A Háló jó(?)voltából megritkultak a személyes találkozások, ezért is volt hatalmas ötlet ez a koccintgatós évköszöntő a Fény utcában. Meglepődtem, hogy harmincnál is többen gyűltünk össze írók, fordítók és szerkesztők, eddig valahogy soha nem számoltam össze, hányan lehetünk. (Jólesik ám ezt a többes szám első személyt használni, hiszen – rám mélységesen jellemző módon – igaz, hogy 2005 novemberében indult csak újra a folyóirat, én már júniusban galaktikás névjegykártyát osztogattam a haverjaimnak.) Kár, hogy csak két órát tudtam maradni, gyanítom, a többiek szokás szerint még átmentek a kocsmába. Mindenesetre volt százhúsz percem, amikor minden érzékszervemmel érezhettem, hogy igen! most ott vagyok, ahol gyermekkorom óta lenni szerettem volna.


15 comments

  1. Ehh basszus, hogy nekem is ilyenkor kell megbetegednem :( Remélem, jó volt, én is mentem volna :( :zokog:

  2. Avatar of Chelloveck

    Csodálkoztam is, hogy miért nem jöttél! Neked mondjuk nem ugyanaz, te ismersz mindenkit, de én most találkoztam életemben először személyesen pl. Gálvölgyi Judittal, Lőrincz L. Lászlóval vagy Kasztovszky Bélával.

  3. Vid: már megint beteg vagy? :( Jobbulást, tényleg hiányoztál a csapatból.

  4. muhaha :) )))))

  5. Avatar of Chelloveck

    Majd akkor fogsz muhaházni, ha elmesélem az este legjobb László Zolis és hackettes sztoriját, de azon bepisálsz! :mrgreen:

  6. Sajnos igen, láz, ilyenek, nem voltam dolgozni sem, de már jobb, hétfőn újult erővel. Jó lett volna ott lenni, csak én lehetek ilyen szerencsétlen :(
    Mi az a sztori? Mesélj csak! :)

  7. Avatar of Chelloveck

    Á, ez csak élőszóban elmesélhetős!

  8. Gratulálok! :)
    …és irigyellek.

    Bár egy pár napja aggódtam érted!
    Csepelen nem jó tanárnak lenni…:(
    Egy ideig nem voltak nevek a neten…

  9. Avatar of onsai

    Jó lehetett. :) Te, miért van a meghívón 2008??? Időutazás is volt?

  10. Mindenre nem figyelhetek :)

  11. A sztori az, hogy egy srác bemutatkozáskor visszakérdezett: – László.. ki?

    Még ebben a szűk kis sf-életben se tudok celeb lenni.

  12. onsai: sf-szerkesztőségi találkozó időutazás nélkül? Micsoda marhaság lenne.

  13. “A sztori az, hogy egy srác bemutatkozáskor visszakérdezett: – László.. ki?”
    Hát ez akkora sztori! :D
    (Gyűjtöm az ilyeneket… )

Leave a Reply

Page optimized by WP Minify WordPress Plugin