2009-máj-07
Hát régen éreztem magamat ennyire elégedettnek. Mostanában nem nagyon elégítettek ki az új science fiction filmek, ráadásul az idejét sem tudom, mikor láttam utoljára Star Trek filmet (Nemesis), Star Trek filmet moziban (Űrlázadás), olyan Star Trek filmet moziban, ami tetszett (Kapcsolatfelvétel), olyan nekem tetsző Star Trek filmet moziban, amelyben kedvenc hőseim, az eredeti sorozat legénysége (is) szerepet kapott (Nemzedékek). De ma éjjel végre önfeledten szórakozhattam!
Ügyesen meg volt szervezve a vetítés a MOM Parkban, ugyanis a kb. éjféli kezdés előtt, már tíz órakor elkezdődtek a programok tízperces minielőadások formájában. Sayed a ST-világ értékeiről és a toleranciáról beszélt, Jun a rajongói kampányokról, én az S.P.O.C.K zenekart mutattam be az egybegyűlteknek két feliratozott klippel illusztrálva (remélem, sikerült nemcsak megismertetnem, hanem megszerettettem is őket), Németh Attila arról nosztalgiázott, hogyan ismerkedett meg a sorozattal, Dzséjt pedig a tizenegyedik mozifilmet felvezető Countdown című képregényről mesélt. A műsor házigazdái Kaszás Rita és Orgel Csilla, a “trill-ikrek” voltak.
Sokan izgulnak J. J. Abrams filmje miatt, elképzelhető, hogy én is tiszta ideg voltam, minden okom meg is volt rá, de most megnyugodva innen üzenem mindenkinek: ne tegyék! Igaz, a tempó egy kissé gyorsra sikeredett az én Gorn-verekedéseken és Vejurös sztorikon edződött ízlésemnek, és igaz az is, hogy a történet pimaszul arcul csapja az eddig ismert ST-történelmet, mégsem sikerült felháborodnom. Merész, az igaz. A Star Trekhez képest túlságosan, elég huszonegyedik századian akciódús. Viszont a szereplők jelleme egytől egyik telitalálat, ez és a sok elhelyezett utalás a régebbi történetekre mindenért kárpótol. Nem tudtam úgy nézni, mintha előtte nem is ismertem volna a Star Treket, de állítólag tacskók számára is érthető; ehhez a kedves, nem erőltetett, egészségesen adagolt célzások már csak többletet adtak. Az eredeti sorozat szereplőinek ilyennek kellett lenniük fiatalon, a jellemábrázolás mindenki esetében tökéletes; ezt a célkitűzést a készítők kifogástalanul teljesítették, nem tudom, ez kinek az érdeme, rendezőé-e, forgatókönyvíróé-e vagy a színészeké, de roppant hangulatos lett tőle az végeredmény. Nem a Star Trek TOS-hangulatára gondolok, azt nem is vártam el (ifjoncok, akik pörgősebb mozikat igényelnek, azonban nem fognak csalódottan felállni a székből): kénytelen-kelletlen el kell fogadnom, hogy egyszerűen változik a világ, változnak az igények, színesebb a Galaktika magazin is, szóval nem ágálok, pláne nem kricsálok emiatt. A Star Trek XI. végre! egy olyan film, ami elé a stáblista végiggörgése után is le tudnék ülni még egyszer… akár azonnal is. Meg vagyok nyugodva.
Related articles according to YARPP:
Noffene…
Még a végén megnézem.
Ne fogd vissza magad Crei! Mindenképp megéri.
A vágások nekem is gyorsak voltak kissé, de sebaj, egyetlen pillanatra sem akadt meg a film lendülete, a látvány, a hang egyszerűen fantasztikus volt. A hang kiscit erősre sikeredett, picit visszább vehettek volna belőle a moziban, mert néha szó szerint belefájdult fülem-fejem. A csillaghajók startolásakor pl.
Olyan számomra eddig feltáratlan rejtély is kiderül pl. hogy miért hívja Kirk Bones-nak McCoyt. Végig a film alatt volt egy érzésem, hogy valahol már láttam a dokit alakító fazont. Miután az elalvással kapcsolatos próbálkozásaim kudarcba fulladtak, nekiálltam túráztatni az agyamat, végül félálomközeli állapotban beugrott: a Riddick’s Chronicle-ben láttam, ő játszotta Vaako-t a főgonosz első harcosát. Pár évvel fiatalabb, karcsúbb kiadásban, de ő volt az. Akkor sikerült a talányt megfejtenem, amikor arra a szép vonalú, harapnivaló szájára koncentráltam.
Imádtam Csekov és Scotty akcentusát, arra a megállapításra jutottam, ha egy időben élnék Spock-kal az időm nagy részét avval tölteném, hogy kiakasszam, mert imádom, amikor olyan istenigazából nekilendül
Bevallom, csipetnyit izgultam, hogy vajon sikerül-e a szereplőknek hozni a gárda ifjúkori változatát, hogy vajon a személyiségük, a karakterük mennyire fog passzolni az eredeti szériában megismerthez, mennyivel lesz másabb, árnyaltabb, finomabb, mert reméltem, hogy az lesz.
Ami még nagyon tetszett, hogy végre bepillantást nyerhettem az Enterprise-ba. Nem csupán a hidat, a folyosókat, és a gépház kis szegleteit, hanem azt is hogy milyen összetett és hatalmas is egy ilyen csillaghajó. A speckó digitechnika jóvoltából nem semmi látványvilág tárul a szárnyalni vágyó Star Trek rajongó szemei elé.
Ha Dzséjt képregénybemutatója nem lett volna, lehet, hogy nem értettem volna, hogyan is kapcsolódik ez a rész a Star Trek előzményekhez, köszi Dzséjt!
Ismerős arcok nyúlfarknyi szerepei tették még teljesebbé az összképet, pl. Winona Ryder, Faran Tahír, Jennifer Morrison, Bruce Greenwood.
Az aktuális főgonsz Nero-ban alig ismertem fel egyik kedvencemet Eric Bana-t, haj egy szál se, ellenben tetkóhegyek térképezték az arcát.
Egyetlenegyszer futottam bele olyan szituba, amit kicsit nem odavalónak éreztem, inkább Star Wars, mint Trek feelingje volt, de: ízlések és pofonok!
Szóval, ritka jó film volt, régen élveztem ennyire a mozit, mint ma hajnalban.
Picinyke kitérő: a stáblista pergett a végén, és még mindig székbe szögezve ültem. ha az unokahúgom nem noszogat, talán még most is ott ülnék. Végül kénytelenek voltunk mi is görbületre kapcsolni, hogy elérjük a 908-as buszt. Szerencsére nem volt forgalom, így a start-cél vágta zökkenő-és balesetmentesen sikerült.
Annak aki rászánja magát, hogy megnézze a filmet, jó szórakozást kívánok. Nem fogja megbánni!
bakker élet, kedvet kaptam egy sztártrek filmhez!
Ó, rhewa, miért nem szóltál, hogy te is ott vagy!
(Kiselőadásokat is láttad?)
Nem írtad, melyik szitunak volt inkább SW-hangulata! Vagy direkt nem akartál spoilerkedni?
Akkor csak célozz rá valahogy, mert kíváncsi vagyok.
Bocs, kicsit félreérthető voltam, természetesen otthon, az ágyamban próbáltam elaludni, nem a film alatt
Rhewa,
Az nem az aki Éomer-t játszotta a Gyűrűk Urában? Karl Urbannak hívják.
Szia Chello!
Sayed előadása nagyon megfogott, mert olyan számomra tök nyilvánvaló dolgokat tárt a kevésbé tájékozott Trek-rajongók elé, ami bizony lerántja a leplet arról, miért is volt/ van akkora sikere az eredeti szériának, annak ellenére, hogy nem éppen a színészi karakterformálás mestermunkája. 
Dzséjt képregénybemutatójáról már írtam. Most nem fejtem ki mindenről az élményeimet, ha jössz a bográcsozásra, majd beszélgetünk róluk.
Hurrá! Újabb önkéntes áldozat az SF oltárán! Pláne büszke vagyok, hogy én vittem el a filmre.
Ezért aztán, kőkemény kontrollal, de visszafogtam magamat. Ahogy azt az Sfportal Meetupon is tettem. Anyám szerint képes vagyok egy buddhista szerzetest is kizökkenteni a nyugalmából, a húgaim szerint valóságos istencsapása vagyok, az exférjem szerint az aki velem beszél feltétlenül speedezzen, hogy tartani tudja a tempót. Apám csak legyint, és kimenekül abból a szobából, ahol én is tartózkodom. A kölykeim viszont komálnak. Ez a lényeg.
Ott voltam bizony, L sor 16-os szék. Kócos- barna buksi, középtájt. Jól láttalak titeket, az előadásokat semmi pénzért nem hagytam volna ki, mindegyik nagyon tetszett. Még S.P.O.C.K. is pedig a szintipopért nem rajongok különösebben
Az unokahúgomnak is nagyon tetszettek az előadások, pedig nem SF-rajongó. Eljött velem, mert nem volt más programja estére, és úgy néz ki sikerült valamennyit átadnotok a trek-érzés lényegéből, mert elkérte tőlem a meglévő Trek-sorozataimat.
Még két apró személyes érzés a filmről: nagyon fontosnak tartom, hogy egy filmnek a főcímzenéje ütős legyen, ezt kipipálhatom. De ha a főcím nem vett volna meg kilóra, akkor megvett a kölyöknyi lázadó Jimmy Kirk ámokfutása alatt dübörgő rock! Igazi fogamra való zene!
Ami a spoilert illeti, igyekszem elkerülni, de ha nagyon kíváncsi vagy rá, elárulom a titkom. Delta Vega: ahogy Quai Gon Jin mondaná: “mindig van egy nagyobb hal” jelen esetben őshonos teremtmény. Ez kicsit megakasztott, de végül is elfogadtam a dolgot, hisz össze kellett valahogy hozni a két kulcsfigurát.
Amúgy nem akartam senkit sem zaklatni, téged sem. Tudod a családom szerint, a világban élnek olyan emberek, akik nem készültek fel a tsunamival felérő modoromra.
Crei: most, hogy mondod, valóban!
Rhewa, akkor olyan vagy, mint a párom. Ő is mindig beszél. És most rászokott arra, hogy bökdössön is, ha éppen nem feléje nézek.
Az én kedvem is kezd megjönni a filmhez. Az eddigieket mind kihagytam, abszolút szűz vagyok ST-vonalon…
Ricu, akkor itt az ideje a deflorációnak. Méghozzá az a kivételes alkalma, amikor minnél többen vannak a placcon, annál jobb a hangulat
,tehát próbáld moziba időzíteni a cselekmény helyszínét, a teljesebb hatás kedvéért. Úgy sokkal “mélyrehatóbb” az élmény 
Na, megállj, Rhewa, legközelebb levadászunk, akárhogy futsz… Szerencséd, hogy most nem voltam …
Majd én is elmegyek rá, amint a vizsgák nagyját letudom.
Chello, kösz a beszámolót, egy perc csendes irigykedést tartok
Én is megnéztem. Összességében jó lett. De nem fogok külön bejegyzést írni ezért – a kétszázötvenhetediket itt az SFblogon
Na, te sem leszel a vírusmarketing élharcosa…
Háát én még egy darabig nem látom. Zalaegerszegre lassan érnek el a kópiák…
onsai: mintha láttalak volna egy pillanatra amikor sorban álltunk az “icateámért”, de nem voltam benne biztos, hogy jól láttam. Chello eltéveszthetetlen volt, őt is láttam nem csak az előadáson, hanem amikor jöttem ki a hát tudod, ahonnan a király is gyalog jön ki. Fülig ért a szája és lelkesen magyarázott valamit egy kisebb csoportnak. Tudod, azért van valami jó abban, ha pofáról nem ismerik az embert, beleolvadhattam a nagy tömegbe, és onnan leshettem a lelepleződés veszélye nélkül.
Köszi Mindenki, akkor most megnyugodtam. Nagyon nem tudtam eldönteni, hogy várjam-e ezt a filmet, vagy inkább kerüljem el. Féltem, hogy kiábrándítós lesz, főleg azok fényében, hogy én csak a TNG-től rajongok a ST-ért. Tudom, ez szörnyű, de heveny, kétoldali Shatner-undorom valami gyerekkori TJHooker-láz szövődményeként.
Najó, azért nem utálom az originalt se 
.
De akkor már nem félek megnézni. KÖSZIIIII
Nekem úgy látom erről a filmről különvéleményem van. Ez már túl sok volt számomra. Abrams megnyomta a reset gombot és megsemmisítette az eddig ismert Star Trek világát úgy ahogy van. Ez az egész produkció lényegében azt alapozza meg, hogy ezek után ott piszkálhasson bele nyugodtan univerzumba ahol csak kedve tartja, mindig hivatkozhat erre a filmre. Akár semmissé teheti az általam kedvelt sorozatok cselekményeit is (Ezt már lényegében meg is tette a Vulkán elpusztításával, hiszen ezek után már semmi sem mehet az eredeti cselekményszálon.) Ez persze gondolom egyszerűbb út volt, mint megismerni ezt a világot, és igazodni a már kissé tényleg túlságosan összetett cselekményvonalhoz. Amellett, hogy ez a megoldás szerintem, tényleg elképesztően gyenge, tartalmazza a szokásos időutazásos paradoxont is. (A kiváltó cselekményszál megszűnésével, hogy jöhet létre ez a cselekményszál????? Hiszen ha megsemmisül a Vulkán, akkor például Nérónak amikor visszatér olyan tudással kéne rendelkeznie mivel láthatólag nem rendelkezik, például tudnia kellene hogy teljes terve kudarcot vall. Emellett az idősebbik Spocknak emlékeznie kellene a szülőbolygója elpusztítására, vagyis olyan Spock létre sem jön, aki nem emlékszik erre, akkor hogyan képes visszautazni a múltba, egy olyan verzió ami nem is létezik. És még sorolhatnánk.) Persze ezekre, ha nagyon akarunk, adhatunk elképesztően erőltetett magyarázatokat, de ez a cselekményszál éppen ettől is olyan gyenge, hogy ilyen magyarázatok szükségesek lehetnek. Én nem azt vártam volna el, hogy a legkisebb részletig illeszkedjen a korábbi filmekhez, de, hogy azok cselekményét akár teljesen meg is szüntethesse az azért sok. Ennek tükrében nyugodtan mondhatom, hogy ez nem előzmény film, ahogy ígérték, hanem a Star Trek univerzum újrakezdése. És én azzal a gyakran hangoztatott véleménnyel sem értek egyet, hogy erre azért volt szükség, hogy új nézőközönséget nyerjenek meg a Star Trek-nek, mert ahhoz nem lett volna szükséges a régi Star Trek cselekményszál arcul köpése, elég lett volna a hangnemváltás (amit én nem is kritizálok) és egy olyan semleges történet, ami nem piszkálja meg a jövőt és nem szükséges előismeret sem hozzá. Vagyis enélkül is lehetett volna az új Star Trek mindenkié. Persze lehet, hogy azon többet kellett volna dolgozni. Mondom mindezt úgy, hogy nem vagyok fanatikus rajongó, csak szerettem a Star Treket Emellett, hogy valami pozitívumot is említsek a színészeket Uhura kivételével nagyon eltalálták, különösen az új Spockot játszó Zachary Quinto alakít nagyot. (Ez nem csak fiatalabb Spock, hanem egy egészen más tapasztalatokkal rendelkező és ezért egészen más Spock is egyben).
Szia, Pet, látom, nagyon érzékenyen érintett a dolog, mert négy helyen is hozzászóltál…
Ami engem illet, nálam jobban talán senki nem rettegett az új résztől. Az én kedvenc legénységem a kirkös brigád; pl. DS9-t, Voyagert, Enterprise-t még egy részt sem láttam. (Picard csapata még belefér.) Sejtheted, az ideg szétvágott várakozás közben. Nyilván az én öreges ízlésemnek is jobban esett volna egy jó kis nyugis TOS-hez illő sztori, de Abramsék nem kockáztathatták, hogy a döglődő ST-történethez ennyi év elteltével hozzácsapjanak egy vérszegény, kétórás “epizódot”, és meglépték ezt az egy tollvonással mindent eltörölni lépést; ami nekem személy szerint igen elegánsnak tűnik, pedig Abramstől tartottam kissé: egyáltalán nem szolgált rá a megbecsülésemre sem a Lost sem a Cloverfield miatt. Egy picivel én is jobban örültem volna, ha nem piszkálnak bele az általam ismert Trek-történelembe, de a nyakamat teszem rá, hogy ha olyat írtak volna, ami teljesen belesimul, akkor is jöttek volna dögivel a HC-trekkerek meg a nitpickerek, hogy ez nem jó meg az nem jó. Különben az előzményfilmekben én a Baljós árnyak óta nem hiszek. Attól viszont, hogy annyi lett a Vulkánnak, mint Soósnak, én még nem érzem meggátolva magam, hogy a jövőben is elővegyem pl. a 6. mozifilmet vagy a TOS-t.
(Az időparadoxonon nem érdemes spekulálni, ez nem történelemvisszacsinálós rész, mint a Kapcsolatfelvétel, és nem is olyan óvatos jövőkorrekciós, mint a Hazaút. Itt csakugyan egy új idősík jött létre, én az egészet egy Z betűként képzelem el: a Z betű felső vízszintese az eredeti Trek történelem, az átlós száron utazik vissza Nero, és a Z betű talpán halad tovább szépen az új cselekményszál. Nincs ezzel, gond, kérem.)
Merész cselekedet volt ez az arculköpősdi, olyan “fiatalos”, olyan “huszonegyedik századi”, és biztosan sokan be is rágtak miatta. Abban pedig igazat adok neked teljesen, hogy egyszerűbb megoldás volt így, ráadásul ezzel a reseteléssel biztosítottak maguknak egy szűz terepet tucatnyi folytatáshoz az “új” ST-univerzumban. Kirkékkel. És itt a lényeg, szerintem ez még mindig szerencsésebb dolog, mint Voyager-szereplőkkel forgatni a tizenakárhanyadik részeket… vagy csődöt jelenteni és abbahagyni a Sztár Trekket mindenestül.
Ami nekem nem tetszett, azok az erőltetett húzások voltak, mint az az idióta lény, aki Scotty körül sertepertélt meg a hasonlók. Na, ez inkább olyan Jar Jar Binks-es, gutaütésre okot adó mozzanat volt nekem.
Viszont számomra, akinek fontosabb a legénység jellemábrázolása, mint a történet maga, ez a film abból a szempontból hibátlan volt, de emiatt már lelkesedtem fent.
(Azért gondolom, egyszer-kétszer még te is újranézed majd… )
Ja, és Pet, olvasd el ezt, szerintem fasza kis írás.