Kollárik Péter múltidéző sci-fi magazinja

Fantasy-díj 2012

Fantasy-díj 2012

2010-nov-13

Amikor először szóba került, hogy a karcolatosok fantasy-díj alapításán törik a fejüket, először nem foglalkoztam a dologgal. Még arra sem vettem a fáradságot, hogy a kérdőívet kitöltsem; a híreket, hozzászólásokat és véleményeket azonban el-elolvasgattam. Tehát én voltam az a faszi, akinek aztán édes mindegy, hogy lesz-e fantasy-díj vagy sem, és mind a támogatók, mind az ellenzők érveit el tudtam (tudom) fogadni.

Aztán egyszer észrevettem, hogy valaki az én nevemet is beírhatta a kérdőívbe lehetséges zsűritagként; mosolyogva nyugtáztam, hogy ott vagyok a mittudomén, nyolcvan ember között, de nem vettem komolyan – ám nemrég megkerestek, és meglepetten értesültem róla, hogy bizony többen is szerették volna, ha zsűritag leszek, mert jelen pillanatban úgy áll a dolog, hogy miután jeleztem, hogy nyitott vagyok az ötletre, a nevem bekerült az ötbe.

Ami aggaszt, hogy az én személyem a legtámadhatóbb, hiszen a többi négy tag Bán János, Bihari Péter, Dr. Pálinkás Imre és Dr. Sohár Anikó. Akárhogy is vesszük, mindannyiuknak több köze van egy fantasy-zsűrizéshez, mint nekem. Bán és Pálinkás tekintélyes fantasy-bibliográfiával büszkélkedhet (előbbi a Zsoldos-nyertesek „ranglistáján” is előkelő helyen áll), Bihari tárgyilagos és hozzáértő véleményalkotása száz regényelemzés után ugyancsak egyértelműsödött a számomra, Sohárt pedig bár sokan kritizálják műfordítási elvei és gyakorlata miatt, azt azonban el kell ismerni, hogy igazán képben van fantasy-irodalom terén. Ha tehát a néhány évvel ezelőtti Zsoldos-vitára gondolok, ahol meggyőző szakmai előéletet követeltek a zsűri bírálói a zsűritagoktól, hát igencsak gondban vagyok.

Pozitívan kell felfognom a dolgokat: én leszek a zsűri hülyéje, bakátstiborja, ha úgy tetszik friderikusza. Én leszek a bárgyú, ám elfogulatlan! átlagolvasó, ha még nem osztották ki rám ezt a szerepet, hát én most kiosztom magamnak, mert az mindenképpen előnyös, hogy egy kiadóhoz vagy íróhoz sem fűz semmiféle érdek. Azt szerencsére meg tudom ítélni, hogy egy mű olvasható-e vagy sem, egy remekművet akkor is fel fogok tudni ismerni, ha nem vagyok épp a fantasy-irodalom guruja, és mivel a wannabe írók túltengésével szembeni ellenérzésem mindenki számára közismert, a szigoromra is bízvást lehet számítani.

Amiben bízom: nem csak közepes vagy annál gyengébb színvonalú tucatponyva-fantasyken fog kelleni átrágnunk magunkat, hanem a sorból kirívó minőségi és igényes munkán is a jövő évben. Van ilyen is: tudom. A kérdés, hogy íródik-e majd ilyen 2011-ben, s ha igen, nevezik-e majd azokat. Amit sajnálok: láttam olyan neveket a szavazatok között, akiket az rpg.hu oldalról „ismerek”, és akikből legalább egyet szívesen láttam volna magam mellett a zsűriben, mert markáns véleményük és mind klasszikus, mind kortárs fantasyben való jártasságuk sokat hitelezhetett volna a díjnak. Belterjben nincs hiba, teszem hozzá tréfásan, hiszen Biharival egy általánosba jártunk Miskolcon, hehehe, az isten se gondolta, hogy huszonakárhány év múlva ugyanabban a zsűriben fogunk ülni!

Nyugodtan hozzászólhat bárki az itt elhangzottakhoz, akár helyesli, akár ellenzi a részvételemet, mert nyugodtabb lennék, ha tudnám, mire számíthatok a későbbiekben. Mindenesetre úgy néz ki, lesz díj, lesz zsűri – aztán majd meglátjuk, értékelhető eredmény és 2013. évi folytatás lesz-e.


171 comments

  1. Kedves Péter!

    Nem csak a te személyed támadható, mindenkié az lesz, aki részt vesz a zsűriben és úgy általában a fantasy díj körüli feladatokban. Kis hazánkban lassan már tendencia a fanyalgás, széthúzás, irigység és féltékenység, a „riválisok” taposása, az összefogás, minőségi változás támogatása helyett. Sokunk meggyőződése, hogy a hazai fantasztikum jelenlegi passzív, álmatag helyzetén lehet javítani, és néhányunkban már az elhatározás is megvan a változásra.
    Az elmúlt napokban, hetekben több helyről kaptam visszajelzéseket a díjjal kapcsolatban, és nem tagadom, nagy részük lesajnáló, jobb esetben óvatosságra intő volt. A legfinomabb vélemény szerint fogalmunk sincs, mibe vágtuk a fejszénket, az egyik legdurvább (kérdőíves kitöltő) pedig mocskolódó szavak kíséretében elküldött minket a jó édesanyánkba.
    Belső berkekben is folyik a vita, és kapunk tanácsokat szép számmal.

    „Műfajismeret nélkül a zsűritag kissé kiszolgáltatott. Ha pl. te egy vagy a bíráló bizottság tagjai közül, és a “büdös életben” nem olvastál fantasy regényt, én pedig pályázok egy alkotással, melyet amúgy tényleg jól megírok, de egy szőrös talpú kis fickóról szól, akinek a Hatalom Fülbevalóját kell elvinnie a Végzet Völgyébe, hogy ott megsemmisítse, hidd el, hátrányba kerülsz, ha nem tudod, mi fán terem a Gyűrűk Ura. A példa kissé szélsőséges, de bizony kell a műfajismeret ahhoz, hogy az ember érezze, ki igazán kreatív, és ki az, aki csak szolgai módon leírja a zsánerből felcsipegetett motívumokat és szituációkat.”

    „A végleges zsűri tudni fog dönteni. Ki fog hozni egy győztest, még akkor is, ha a tagjai soha a büdös életben nem olvastak el egyetlen fantasy regényt sem. Hiszen nem attól jó egy regény, hogy sárkány van benne, meg ork, hanem, hogy élvezet olvasni. És már most megjósolom (nem kell hozzá nagy jóstehetség), hogy bármi is legyen a végleges döntés, akkor is lesz olyan, akinek nem fog tetszeni. Ezen is felesleges bosszankodni.”

    „Igen, az az élmény biztos megvan mindenkinek, amikor azok a barátok/családtagok olvassák a művét, akik a fantasyről azt sem tudják, hogy eszik vagy megisszák, és lelkendeznek, hogy micsoda képzelőerőd van. Tőlem egyszer megkérdezték, hogy tudok olyasmit kitalálni, hogy „térkapu”.”

    Nos, úgy látom (és még sokan velem együtt), hogy elérkeztünk egy mély árokhoz, ami előttünk tátong, és rémséges szörnyetegeket sejtet a mélyben. Legrosszabb esetben engedünk a vonzásnak és belevetjük magunkat, vagy visszafordulunk, belenyugodva a megváltoztathatatlanba, esetleg ugrunk egy nagyot, és az árkon túl erősebb lendülettel folytatjuk az utat.
    Csak azért nem megtenni valamit, mert más még nem próbálta, és valószínűleg nem sikerülne, butaság. Akár létrehozzuk a díjat, akár nem, mindig lesznek kerékkötők, akik szerint csak a „külföldi a szép”…

    A kérdőíves javaslatok alapján, egyesületen belül igyekeztünk a zsűritagok olyan névsorát összeállítani, amelyben a tagok képviselhetik a magyar fantasztikum teljes keresztmetszetét. Legyen író, aki saját bőrén érzi a fantasy műfaj nehézségeit, de ismeri is minden csínját-bínját. Legyen irodalmár, aki „magasabb szempontokat” is figyelembe vehet, kritikus és/vagy műfordító, legyen tájékozott, aktív olvasó, aki talán nem mélyült el (még) a fantasy mélységeiben, de épp ezért elfogultság nélkül „csodálkozhat rá” a művekre.
    Mindezek mellett ugyanakkor legyenek képviselve a hazai fantasztikum rétegei a legnagyobb húzónevei nélkül, részrehajlás, bratyizás, ellenségeskedés nélkül.

    A zsűritagok feladata lesz megtervezni a nevezési és pontozási rendszert, hogy milyen műfajokat és irányzatokat vegyünk bele a fantasy műfajba (ha egyáltalán szükséges), milyen időintervallumban megjelent, hány példányban kiadott műveket lehessen jelölni, kik tehessék ezt meg stb.
    Így az elején, még minden lehetséges. Ki lehet alakítani egy megfelelő rendszert, rá lehet bírni a kiadókat több fantasy mű megjelentetésére, inspirálni lehet a szerzőket minőségi művek írására, rá lehet irányítani a figyelmet a magyar fantasztikumra.
    Mindig voltak és mindig lesznek fanyalgók, sárdobálók, nem lesz könnyű dolga a zűrinek.

    Hadd lopjam el egyik barátunk kedvenc idézetét!

    „Sohase magyarázkodj: a barátaidnak nincs szüksége rá, az ellenségeid meg úgysem hisznek majd neked!”

  2. Jaj, Éva vedd már észre, hogy azokat fanyalgózod le, akik segítettek volna kidolgozni a díjat.
    A kutya sem üldöz, mint szervezőt.

  3. Chello, gratulálok a zsűritagságodhoz! Szerintem fölöslegesen aggódsz, az olvasottságod megállja majd a helyét. Egyedül az asszony fog kinyírni. :)
    Majd mindig indokold meg a pontokat, meg bloggerkedj a díjról sokat.

  4. Nem, Onsai, azokat “fanyalgózom le”, akik ellenzik a díjalapítást.

  5. Hát, nem a te személyeddel van baj a zsűrivel kapcsolatban.

    Már ha lesz a díjból valami.

    Viszont a KIMTÉvel és szellemi vezetőjével együtt dolgozni, ahhoz gyomor kell, sok sikert hozzá!

  6. “Viszont a KIMTÉvel és szellemi vezetőjével együtt dolgozni, ahhoz gyomor kell, sok sikert hozzá!”

    Megértem az érzéseidet, én is hasonlóképp vagyok: amikor meglátom valahol a neved, többnyire gyorsan lapozok tovább.
    Mint a kérdőíven, ahol valaki téged is javasolt a zsűribe.
    Bevallom, megmosolyogtatott. :)

  7. “Viszont a KIMTÉvel és szellemi vezetőjével együtt dolgozni, ahhoz gyomor kell, sok sikert hozzá!”

    Nem csak Soknick Éva durva ott, hanem Sohár ‘Pratchettkiller’ Anikó jelenléte is húzós egy fantasy zsűriben…

    • Avatar of Chelloveck

      De én pont arra gondoltam, hogy a pratchettkillerségtől függetlenül még lehet valaki jó zsűrítag, nem? A pratchettkillerség inkább a fordítására vonatkozik, de attól még szeretheti vagy érthet hozzá, gondolom.

  8. Chello, a támadhatóságról annyit, hogy a ZS-díjnál is azokat érte a legkevesebb támadás, akik úgymond az olvasókat képviselik. (Mandics “ki a f*szt érdekel, felépül-e az a templom” Györgyöt pedig a legtöbb.) A regények minősége miatt meg ne aggódj, szerintem te számtalan remekművet fogsz találni a jelöltek között :)
    És ha más pozitívum a végén nem is jön ki neked ebből az egészből, annyit elértél, hogy végre látogatják a blogodat:D

    Onsai, bele kéne nyugodnod, hogy van néhány dolog kis országunkban, ami akkor is meg tud szerveződni, ha te nem pörögsz a közepén. De komolyan. Tudom, hogy itt te vagy az egyetlen, aki spíler a témában, hosszú évtizedek – mit évtizedek, évszázadok! – tapasztalata áll a hátad megett, meg minden, de talán nélküled is működnek dolgok. Vagy ha nem, hát veled sem.
    Ha valaki díjat akar alapítani, akár egyesületileg, akár két haverjával, akár családon belül, és azt osztogatni, tegye, mégpedig úgy ahogy ő akarja. Van, aki csak úgy részesülhet bármiféle elismerésben/figyelemben, ha saját sufnidíja van. Aztán hogy később mi lesz belőle, kiderül.

    Rorimack, Chello jól megérti magát balfrásszal is, nem hiszem hogy a női megfelelője gondot okozna neki:)

    • Avatar of Chelloveck

      Végre? Woof, én a látogatottságra SOHASEM panaszkodtam.
      (Nekem inkább az volt a bajom, hogy sok lelkes cikkem után nem éreztem másokban is a lelkesedést.)

    • Avatar of Envoy

      “tegye, mégpedig úgy ahogy ő akarja”

      Ez teljesen igaz, viszont ha kikéri a közönség véleményét, akkor ne csodálkozzon, hogy lesz, aki meg is mondja.

  9. Jópofák vagytok, fiúk! ;)

  10. Eh, ezt az ótvar reply funkciót nem lehetne kivenni innen? Nagyon gáz.

  11. Attila, fogd fel úgy hogy Sohár is csak az olvasókat képviseli :)

  12. Most valakit itt megmosolyogtam.
    Kíváncsi leszek, ki veszi magára. :)
    Amúgy grat! :)

  13. Én csak azt szeretném mondani, hogy ezek az automatikus avatárok valami nagyon zseniálisak, bárkinek is legyenek köszönhetők.

    És ha szörnyek, és valaki még nem ismerné:

    http://themonsterengine.com/artwork

  14. Tényleg, amikor elvállaltad, összeszámoltad, hágy regény, novella jelenik meg egy évben?

    Összeírta ezt már valaki, mondjuk tavalyról?

    • Avatar of Chelloveck

      Regényből több, míg novellából kevesebb, mint sf-ben; de össze bizony nem számoltam.
      Ha valaki tud adatot tavalyról, írja, legyen kedves, ide; köszönöm!

    • Nos, kaptam egy linket (http://www.fantasycentrum.hu/node/40 ), átfutva és a tévedés jogát fenntartva, a regények 2009-ből:

      Fagyföld 2. – ebben három Káosz regény van
      Luis Saoul: Della Bábjai – ez egy Magus
      Indira Myres Viharfaló titka – ez egy mágus lapozgatós.
      Fagyföld 1. – ebben két Káosz regény van.
      Allen Newman A naplovag – ez egy Káosz regény
      Balla Zsuzsanna Lienoomi herceg – ez a Kossuthos scifipályázat egyik fantasynyertese
      Bán Mór Hunyadi 2. – ő ugye zsűritag

      Nyolc franchise-regény (hat káosz, két mágus), két független, abból egy Bán Mór. Plusz a magánkiadású vámpírok és társaik.

      Plusz vicces lesz meghívni ide a fantasynak besorolható hazai mainstreamet.

      Egyre inkább látom, jó ötlet ez a díj. :)

  15. Istenem, komolyan…
    22 hozzászólásból minimum 13 kötekedés, és csak 4 gratuláció. Jó átlag.

    Csak kezdjétek már el, aztán meglátjuk!

    Ja és gratulálok, Péter!

  16. Chello: regényből kb. annyit jelölhetnek majd, mint sci-fiből, tehát évente 3-5 kötet (az idei Zs-díj jelölések száma meg a jövő évi szerintem a két statisztikai szélsőérték lesz). Novellából tényleg kevesebb, ami itt számításba jöhet, az mondjuk évente 2-3 Mágus antológia, 1-2 cherubionos és ne feledkezzünk meg a Rohamról. Mindez azonban azt is jelenti, hogy a sci-fi terméshez képest döntő többségében jóval homogénebb, kötött világra írt olvasnivalót kaptok.

    Orientációnak:
    http://www.fantasycentrum.hu/node/40

    Signal: reméljük, Chello nem vezet listát, hogy ki nem gratulált neki.

  17. Chello, kitartást az olvasáshoz!
    Viszont magyarázza el nekem valaki, miért 2012 szerepel a címben? Az lesz az első év, amikor a díjat kiosztani tervezi a KIMTE? (Tehát a 2011-es regények és novellák lesznek nevezhetőek?)
    Én eddig azt hittem, már 2011-ben lesz díj.

  18. Drága, derűs tekintetű embertársaim…
    Mint azt hárman-négyen tudjátok egy öreg olvasóember vagyok.
    Tehát a fenti témához (fantasy díj) és a hozzászólások hatalmas belső intellektusához nem bírok ugyanolyan szinten szólni…
    Gyönyörű amit itt csináltok. Még szerencse, hogy általában az 50%-os fantasy olvasó (középérték) polgárnak gőze sincs erről a háttérről amit itt produkáltok… aki alatta van, azt nem érdekli és nem érti, aki fölötte van, lehet, hogy otthagyja a francba(n)…
    Eme vita legfőbb értelmezése, hogy mi a fenének akartok olyat csinálni közösen, amit csak egymás támadásával képzeltek el?!
    A fantasy azon része a fantasztikumra épülő irodalomnak, amely felépít egy önálló logikát a világ működéséről. Ha ezt jól találja ki az alkotó, akkor a fantasy jó. A világ működik. Lásd Gyűrűk Ura.
    Ebből kiindulva legfőbb ideje, hogy kies kis hazánkban is legyen a kiváló minőségű fantasynak díja.
    Ennyi.
    De, ezt ne így akarjátok megalkotni… :)

  19. Amiről az egyesület dönt december 4-én a (nyilvános) közgyűlésen:

    – zsűritagok személye
    – legyen-e közönségdíj
    – legyen-e pénz- és tárgyjutalom is
    – mekkora összegű legyen a pénzjutalom
    – írjunk-e ki grafikai pályázatot a díj logójára
    – hol adjuk át a díjat
    – a zsűrivel közösen döntsünk a díj nevéről

    Amiről majd a megválasztott zsűrinek kell döntenie:
    A nevezési és pontozási rendszer, milyen irányzatokat vegyünk be, milyen műfajokat (szükséges-e egyáltalán), kik nevezhessenek, hány művet lehessen, mekkora példányszámban és milyen nevezési időszakban.

    Terveink szerint pályázatot nyújtunk be egy rendszeres, háromnapos nyári fantasy tábor támogatására, amely Pilisen zöldövezetben (gyakorlatilag az ország közepe jó közúti és vasúti közlekedéseel, Budapesttől 30 percre) lenne, élő szerepjátékkal, előadásokkal, lovas-és íjászbemutatókkal, könyvvásárral stb. A fantasy díj itt kerülne átadásra ünnepélyes keretek között először 2012-ben a 2011-ben megjelent legjobb regénynek és novellának.

  20. Drága Komaváry…
    Másról beszéltem…

  21. “Amiről majd a megválasztott zsűrinek kell döntenie: A nevezési és pontozási rendszer, milyen irányzatokat vegyünk be, milyen műfajokat (szükséges-e egyáltalán), kik nevezhessenek, hány művet lehessen, mekkora példányszámban és milyen nevezési időszakban. ”

    Most őket szívatod? Vagy döntésképtelenek vagytok?
    A pld, a nevezési kör, és időszak mind-mind szervezési kérdés. Illetve a KIMTE működési koncepciójától függ.
    Mi a célja a díjnak? Válaszoljátok meg magatoknak, és az alapján döntsetek a példányszámról.
    A zsűri egy felkért csoport, nem több. A KIMTE viszont az egyesület, mely a díjat adja.

    • Amiről majd a megválasztott zsűrinek kell döntenie:
      A nevezési és pontozási rendszer, milyen irányzatokat vegyünk be, milyen műfajokat (szükséges-e egyáltalán), kik nevezhessenek, hány művet lehessen, mekkora példányszámban és milyen nevezési időszakban.

  22. Avatar of javori

    Én Attilát is bevenném a zsűribe.

    Péter:
    1. Gratulálok!
    2. Részvétem!

    Azt, hogy melyiket mihez, a fantasyádra bízom.

    Egy gyorsolvasó-tanfolyamra szükséged lesz. :)

  23. Bocs az offért, csak muszáj volt megnéznem, nekem milyen avatárt ítél meg.

    Chello, szerintem te teljesen jó helyen vagy ott a zsűriben, főleg ha sok franchise-regény lesz, azokat te látod majd a legjobban, hogy önmagukban mit érnek.

  24. A pédányszám befolyásolja a díj arculatát. (Amatőr vagy profibb írók díja?) Ez kihat a díjazásra, a lehetséges reklámra, a zsűri munkaidejére stb
    Be kell látnom, tényleg nem érted.

    Oké. :)

  25. Avatar of Kadmon

    Chello: grat :) Éld túl!

  26. Akkor meg már minek, úgyis világvége. :D

    Lehet, éppen emiatt lesz?

  27. Avatar of Chelloveck

    (Tulajdonképpen a díj létjogosultsága valamint a zsűri kiválasztásának helyessége az, ami a leginkább megkérdőjelezhető egy ilyen díj esetében. Ugyanúgy, ahogy a Zsoldosnál is. Mert teszem azt, nyolc-tíz regényből kiválasztani a legjobbat pontozással is vagy rangsorolással is viszonylag egyszerű feladat. Na már most a mércét felállítani, amit muszáj megütni, hogy egyáltalán legyen értelme a díj odaítélésének, ez az, aminél nagyon észnél kell lenni. Nincs olyan díj, ami mindenkit felboldogítana, sem a Hugo, sem az Oszkár, sem a Nobel nem ilyen. Ráadásul ha valaki megírná ne adj’ isten a jövő év magyarországmegváltóan zseniális fantasyjét, de valamilyen ellenérzésektől vezérelve nem engedné nevezni, akkor meg van lőve az egész díjazósdi; én ettől is tartok azért nem kicsit.
    2012-re azért remélem, kiadja A bábjátékost a Carta :) nagyban emelné a tekintélyemet hehehe. Mert fantasyvel kapcsolatban a szakmai bemutatkozómban eddig csak egy galaktikás Frazetta-megemlékezést meg egy Az éj káoszáról írt kíméletlenül földbe döngölős kritikát tudok konkrétumként felmutatni.)

    • Avatar of Chelloveck

      (Ne is emlegesd, Lovag, kábé a százhetvenedik oldalon járok, most van az, hogy a kissrác az árvaházban rájött, hogy a könyvkötő igazából hangyakutató, én meg még mindig nem tudom, mi fog kisülni ebből, de szétvág az ideg már!)

  28. Ez tetszett az írásban a legjobban : “elfogulatlan átlagolvasó”. Ó,Istenem ha ez lenne az átlag! Végre egy “átlagolvasó” aki ért az íráshoz és akinek a véleményével, sokszor egyet tudok érteni, az, hogy nem mindig, az csak azért van, mert számomra a sci-fi gyűjtőfogalom, gyűjtő stílus és kicsit tágabban értelmezem, mint az átlag. Sok ember van aki a mai sci-fi, fantasy világában, csak osztja az igét. Most a kommentemmel, kicsit pótolom, hogy régen jártam erre és kicsit szégyellem is magam miatta. Gratulálok Petya!!!

  29. 500 eladott példányhoz kell kötni a nevezést.
    A megjelenéskor kritikát íratni Attilával mindegyikről, az +500 eladott példányt jelent – mint azt roppant szavahihető és hiteles forrásból tudjuk. Ennél pontosabb és egyszerűbb mérce nem kell: ha Attila kritizálta, biztosan megvan az 500 eladott példány :)

    (Chello, komolyan mondom, ezért már megérte :D )

  30. Látta itt valaki a kiírást is? A főszervezőnek ezt nem mondom, mert kár reménykedni abban, hogy az értelem átüti nála a gyűlölködés falait (ha ezúttal tévedtem Eve, itt kérek elnézést) – de azok, akik igent mondtak erre, látták, hogy milyen alapon szerveződik ez az egész? De most komolyan, van, aki szerint az normális, ha egy díjat azárt alapítanak, hogy az íróknak meglegyen a kellő motivációja ahhoz, hogy jobb történeteket találjanak ki, jobb karaktereket írjanak? Mert ha van ilyen díj, akkor talán képesek lesznek tisztességesebb munkát végezni? A gyerek is azért tanuljon meg szobatiszta lenni, mert csokit kap érte, nem azért, mert ez lenne a normális?
    Lehet, hogy kívülálló szerint én is kizárólag a vadul fikázók táborába tartozhatom, de ilyen elbaszott, feje tetejére állított marhasággal én már rég találkoztam (pedig ez az elmúlt tíz év netes közéletét tekintve nagy szó).
    Ha a fentiektől eltekintünk, és azt nézzük, van-e létjogosultsága egy fantasy díjnak, akkor többen reálisan arra jutunk, hogy minek? Tényleg vannak itt olyan művek, amelyeket díjjal kellene jutalmazni, vagy csak arról van szó, hogy a Zsoldos-díjnak kell a gittegylet párja?

    Szerintem előbb az írások minőségének emelésére kellene fordítani az energiákat – és Bán Jani műveit még nem kerítettem sorra (Chelloveck szintén zenész), de a többi résztvevőnek bőven lenne mit javítania ezen a téren.
    Egy magánvélemény: M* fronton például eléggé képben vagyok, de azt kell mondjam, hiába van ott pár anyag, ami egy kategóriával felette állhat a magyar átlag fantasynak, reálisan nézve ezek még mindig olyan hiányosságokkal bírnak, amiért messze nem érdemlik meg, hogy bármilyen díjat kapjanak. Ha meg nincs olyan mű, akkor hogy lehet értéket adni egy ilyen díjnak? Az lesz az információ, hogy évekig nem adják ki? Vagy kiadják, minden évben a legjobbaknak? Ezzel meg az a baj, hogy ha mindenki tiszt lesz a seregben, abból egy idő után nem hatékonyabb haderő jön össze, hanem kupleráj.
    Szóval akik szerint elmehetek a búsba én is a sok negatívumokkal, azoktól csak azt kérdezném: a – szerintem – józan ésszel belátható, legfontosabb kérdésekre lát itt valaki válaszokat, amiért hurráoptimista hangulatban érdemes lenne lelkendezni? Mert ezek azért nem olyan dolgok, hogy csak kezdjünk el futni, ez a lényeg, hozzá a focit megtanulhatjuk majd menet közben is…

    Chev: szerintem ne aggódj, egyáltalán nem lógsz ki ebből a csapatból – hacsak nem pozitívan. Én Bán Janit nem ismerem, így rá ez nem vonatkozik, de a többieket nézve hozzád legalább nem köthetők ilyen-olyan furcsaságok, szakmai problémák és negatívumok. Persze ezektől függetlenül még lehet valaki hozzáértő és értékes zsűritag, mert nem kell ahhoz zseniálisan írni, hogy valaki meg tudja mondani, szerinte mi jó és mi nem, csak azok nem kell csodálkozni, hogy a hitelesség látszatának és a pozitív fogadtatásnak a kialakulása ilyen háttérrel nem biztos, hogy egyből menni fog.

    • Mivel tévedél, Raon, elfogadom a bocsánatkérést. :)
      Az a tény, hogy évek óta gyűlölködsz, ott ártasz, ahol csak tudsz, konkrétan a személyem ellen van kifogásod, nem változtat a szándékunkon a díj alapítását illetően. Mint ahogy az sem, hogy néhány (kb. 10 ember) azt gondolja, hogy befolyásolhatja a magyar fantasztikumot irányított véleményeikkel. Annyit te is tudhatnál már, hogy bármilyen módon lépsz (lépnek) fel ellenem, nem tudnak félreállítani, mert sosem hagyom magam, elvégre egyesek szerint balfrász női megfelelője vagyok. :D
      Azonban itt most nem rólam van szó. Félre tudom tenni a személyes ellenérzéseimet, amikor az összefogás a cél még akkor is, ha egyfolytában akadályokba ütközöm. Szerencsére nem vagyok egyedül, jó néhányan gondolkodnak hasonlóan egyesületen belül.
      Az a csoport, amelyik még mindig a gáncsoskodásban leli örömét, és amelyikbe te is tartozol, Raon, sosem fog változtatni a véleményén, de ez nem baj. A kérdőíves kitöltők javaslatai a válasz a kérdésünkre.
      Van igény ma Magyarországon egy fantasy díj megalapítására?
      Van.
      Ennyi.
      Kösz.

      (A kérdőíves eredmények összesítését hamarosan megkapják a zsűritag-jelöltek, a nyilvánosság kicsit később.)

  31. Az első három Hunyadi-regényt olvastam, a legutóbbi még a sorára vár. Azokban ugyan van némi fantasztikum, de nem nevezném őket fantasynak. Történelmi regények, pont.

  32. Raon: ritka józan észrevétel.

    Nekem, inkább a sci-fiért lelkesedő átlagolvasónak a kérdésem: hány színvonalas, nem tolkienes utánérzésű, nem franchise fantasy regény született mondjuk az elmúlt 5 évben?

    Ajánlanátok valamit?

    • Avatar of Chelloveck

      Na, már te is ezzel jössz? A díj szempontjából nem az a lényeg, hogy hány ilyen volt, inkább az, hogy 2011-ben hány ilyen fog születni! :)
      Mondjuk az lesz a szívás, ha írnak egy tényleg jót, és az írója nem engedi majd nevezni… Sci-fis berkekben hallottam már ilyen esetről… :P

    • Én lnpeters regényeit ajánlanám :-)

  33. SFinsider: Hanna regényein kívül? Mondjuk a… Nagatét? :D

    A Hunyadi-regények szerintem sem fantasy-k, ettől függetlenül számomra élvezetes olvasmány.

  34. Olyan szabályzat kell, hogy a szerző ne tudja megtiltani, hogy díjat kapjon a műve.
    Amúgy a Dreamworld játszik?

    • Hacsak a Tuan vagy Szélesi nincs haragban Eve Rigellel, nem látom okát, miért ne játszana…

  35. SFinsider: Nem hibátlanok, de a maguk nemében üdítően újak és érdekesek: Körbe ég és Túlpart. Gaál Viktor regényeiről is jókat hallottam, sajnos még csak a Varázserdőhöz volt szerencsém, de az pont ezoterikus inkább.
    Rorimacknál is mondtam: ha a mágikus realizmus játszik, akkor Virágzabálók. (Bár egészen más ligában játszik.)

  36. Avatar of fairylona

    Chello: Szerintem jó választás vagy a zsűribe. :)

    Mindegy h ki mennyire tartja szerencsétlennek, hogyan is lett megfogalmazva a díjnak a célja.
    Az olvasók szempontjából egy jó fantasy vagy horror is is ér annyit mint egy sci-fi, tehát miért ne lehetne ennek is egy díja? (Ha gyengék a művek legfeljebb nem kell kiadni a díjat.)

    Az jutott eszembe, hogy Chello mellett most én is a naív olvasót alakítom egy kicsit és megkérdezem: amíg még föl sem állt a zsűri és még egyetlen évben sem adtak ki díjat, addig még minek fikázni??? :)

    Bezzeg ha az itt hozzászólók közül valaki jövőre írni találna egy igazán kitűnő fantasyt, akkor már is az lenne a baja h miért csak a sci-finek van díja. :)

    • Ezért kérdezzük sokan, hogy ki milyen jó fantasyt olvasott.

      Pl. te mit olvastál legutóbb?

      “Bezzeg ha az itt hozzászólók közül valaki jövőre írni találna egy igazán kitűnő fantasyt, akkor már is az lenne a baja h miért csak a sci-finek van díja. ”

      Nem tudhatjuk, miért ilyen fontos Eve Rigelnek ez a díj. ;)

  37. Hanna: tehát 5 év alatt kb 3. regény…

    Én támogatom, hogy legyen díj, de előtte szülessenek jó regények is (jó itt: nem franchise, nem epic/high fantasy). Bocs, ha túl sokra vágyok, de tényleg időtlen idők óta nem olvastam egy jó kis magyar fantasy-t. A Körbe ég-et meg a Túlpartot beszerzem mindenesetre.

  38. Ja, Chello: természetesen gratulálok, jó zsűrizést!

  39. SFinsider: Azért még lehet több színvonalas fantasy regény is, én se olvastam mindet. Amúgy a high fantasyvel mi a baj? Azt is lehet jól művelni.

  40. Hanna: fantasy-t illető tudatlanságom az oka, hogy összekevertem a high-t az epic-kel.
    Egyébként aióta olvastam Miéville-t, Vandeemeert, sokkal nagyobb kreativitást, lehetőséget látok a zsánerben, mint semhogy leragadjak szimpla varázslóknál, sárkányoknál – erre akartam célozni a magam egyszerű módján.
    és itt vissza is kanyarodtunk a hazai viszonyokhoz, úgy érzem:)

    • Hm, és az epic-kel mi a baj? :D Na jó, majd ezt egyszer megbeszéljük külön, de én nem húznám rá a földet az epic fantasyre sem (Martin, Hobb, Tad Williams, Guy Gavriel Kay, sőt, Le Guin Earthsea-je is ide sorolható).
      Nem azzal van baj, ha egy fantasy epic, vagy high, hanem ha nem jól az.
      A hazai viszonyok érdekesek, de ez részben a lehetőségek/támogatottság hiánya miatt van (kivétel a franchise).

  41. A zsűri dönt arról, milyen művek lesznek nevezhetőek.
    Nekünk nem tisztünk eldönteni, mi a fantasy és mi nem az.

    Halkan megsúgom azoknak, akik nem tudnak aludni miatta: az én műveim nem lesznek nevezhetőek összeférhetetlenség miatt. :)
    Gondolom a díjalapítás azoknak is épp eléggé fontos, akik kitöltötték a kérdőívet, pozitív válaszokat adtak, jó javaslatokat tettek. :)
    154 kitöltő közül mindössze 4 volt, aki elpoénkodta.
    A zsűritag-jelöltek megkapták az előzetes elemzést személyes használatra.

    • “Halkan megsúgom azoknak, akik nem tudnak aludni miatta: az én műveim nem lesznek nevezhetőek összeférhetetlenség miatt. :)

      Nyugi, Éva, ez tényleg nem rólad szól.
      Teljesen mindegy, hogy nevezhetőek-e a regényeid vagy sem, nem ez volt a fenti eszmecsere lényege.

      Csináljátok, aztán úgyis évek munkája dönti majd el, mi lesz belőle, ezt előre nem látni úgyse.

  42. “Nem tudhatjuk, miért ilyen fontos Eve Rigelnek ez a díj. ”

    Erre a feltevésre reagáltam, Hanna. Nekem úgy tűnik, ez a mondat rólam szól. :)

  43. Hanna, nálam sem úgy vannak a hozzászólások, ráadásul nem is jelentek meg azonnal.
    Komaváry, mi értelme engem tesztelni?
    Tudjuk, hogy sem írni, sem olvasni nem tudok, csak a kivágott fákat pocsékolom. :)

  44. Nagyon örülök annak a kb. 220 km távolságnak, ami köztünk van kedves irodalmár barátaim.
    El tudom képzelni mi mehet azon a területen, ahol még sok pénz is van a dologban… :)
    Ha van valami, amivel el lehet riasztani a kívülállót, akkor amit itt tesztek, az.
    Sajnos nem tudom melyik a fancsali szmájli, de most jól jönne…

  45. Avatar of adeptus

    Azt hiszem, még nem gratuláltam, ezúton pótolom: gratulálok!

    OFF
    Az a Kirby-kép ott 85 hozzászólással feljebb mit ábrázol? Egész érdekesnek tűnik.

  46. Bocs, hogy belepofázok, de a játék kedvéért végignéztem, nálam kik nyertek volna, ha kezdetektől lenne ilyen díj.

    1990 John Caldwell – A Káosz szava
    1991 Jeffrey Stone – Az Éj istene
    1992 Wayne Chapman – Észak lángjai
    1993 Robert Knight – Holdfénytolvaj
    1994 Wayne Chapman – Két Hold
    1995 Ray O’Sullivan – Sötét zarándok
    1996 William Glendown – A lendhorni küldetés
    1997 Wayne Chapman – Karnevál
    1998 Wayne Chapman – Garmacor címere
    1999 Raoul Renier – Pokol
    2000 Bán Mór – Az ezeréves háború
    2001 Eric Muldoom – Codric
    2002 Raoul Renier – Korona és kehely
    2003 Fonyódi Tibor – A háború művészete
    2004 Vincent Prendergast – Keserű áramlatokon
    2005 John J. Sherwood – Abbitkirálynő
    2006 Soren Ward – Feketepart
    2007 Kleinheincz Csilla – Ólomerdő
    2008 Douglas Rowland – Cherubion alkonya
    2009 Allen Newman – Naplovag
    2010 John J. Sherwood – Százháború

    visszaolvasva ezek szerintem vállalható könyvek. legalább egy kurva jó minden évben előkerül, ezért szerintem a díjnak is van létjogosultsága. Egy fantasy-rajongó.

  47. Eve, tehetnék egy próbát, hátha létrejöhet közöttünk egy értelmes diskurzus. Úgy látom, te nem akarsz élni a lehetőséggel, hogy a korrekt, higgadt válaszok módszerével büntess – én meg, bármilyen hihetetlen, nem vagdalkozni jöttem ide. Ilyen alapon részemről nem kicsit kockázatos felkínálni azt a magas labdát, hogy igyekszem normálisan hozzáállni a dolgokhoz, mert ezt aztán extra durván kifigurázhatod, ha akarod – de abban igazad van, hogy a téma komolysága miatt ezt máshogy nem lehet, nem érdemes csinálni.
    Részemről nincs gyűlölködés, ezt szerintem eleve te kezdted annak idején (a sok nicked miatt nekem eleve fogalmam sincs, hányszor értekeztünk és hányszor lett ilyen-olyan sérelem úgy, hogy én erről mit sem tudok).
    Bármilyen hihetetlen, én általában témák mentén fejtem ki a véleményeimet, ebben nincs semmi személyes, ezt még Balfrász is belátta anno. Az kétségtelen tény, hogy a neved látva a múltbéli tapasztalatok alapján nem a krisztusi szeretet az első reakcióm, de ettől szerintem még le lehetne folytatni korrekt értekezéseket, maximum soha nem fogjuk ugyan úgy látni a dolgokat.
    Szóval, mit mondasz, tegyünk egy próbát, vagy maradjunk annyiban, hogy ennek nincs értelme?

    • Raon, amíg nem tudsz szabadulni (te sem) a fixa ideádtól a sok nicket illetően, értelmetlen bármiféle “normális” társalgásba bonyolódnom veled, mert eleve kudarcra van ítélve. Annak nem itt van a helye, hogy megvitassuk a kezdetekkor kialakult ellenérzések okait, nyilván én is hibás voltam benne, ha mindeddig érezhető a hatása.
      A sok nicket illetően állandóan magyarázni sincs sok értelme, mindenki azt hisz, amit akar. Ez engem hidegen hagy.
      Ahogy az első hozzászólásomban idéztem:
      „Sohase magyarázkodj: a barátaidnak nincs szüksége rá, az ellenségeid meg úgysem hisznek majd neked!”

      Raon, részemről sincs gyűlölködés még akkor sem, ha páran ezt próbálják sulykolni a közvélemény felé. Van replika, van vitakészség, de azt át kellene gondolnod neked is, hogy az elmúlt években, hónapokban az egyesületben végzett tevékenységem, a díjalapítás szándéka, a különböző baráti, közeledő megnyilvánulásaink (pl. a jelenleg is szerkesztés alatt álló antológiánkba bárkitől szívesen várunk műveket, az egyesület nyitott bárki felé, a javaslatokat feljegyezzük, megfontoljuk – onsai karcolatos hsz-t is – a kérdőív létrehozása a közönség bevonása érdekében, a zsűri összetétele…)mit is mutat valójában. Hiába próbálok/próbálunk közeledni, nyitni a különböző csoportok felé, ha ellenállásba ütközünk.
      Ennek ellenére nem adom fel. :)

      Raon, egyszer talán egy sör mellett megbeszélhetjük a “régi” problémáinkat. Itt és most a díjalapítással kapcsolatban mint a KIMTE “szellemi vezetője” figyelem a hozzászólásokat (végre egy fórum, ahol létezik közbeszéd) hátha kapok egy-két értelmes kérdést is a sok fanyalgás mellett. :)

  48. Jevgenij: szpászíbá, végre egy lista! Több nevet ismerek róla, be fogom szerezni a regényeket.

  49. Eve, ez így hosszú lesz, de próbát ígértem, állok elébe.

    Szerintem ezt a sokadnickes kérdést nagyon könnyen rövidre lehet zárni. Én tizenakárhány éve ezt a nevet használom, mindenhol, tehát nekem a kettő nick már határeset, a három már sok. A te esetedben Eve Rigel, kentaur, hallgatag fűz (vagy szomorú? tudod, az a behalt indexes fórumos) biztosan hozzád kapcsolódik, és erős a gyanúm, hogy az rpg.hu-n is volt legalább egy nicked, amellyel értekeztél. Tévedtem valahol, rosszul tudom? Ezt a kérdést szerintem egy mondattal a helyére tudod tenni (már ha megvan benne a kellő szándék, és erre nem az lesz a válasz, hogy most a kimte miatt nem foglalkozhatsz itt ezzel).

    Egyébként engem amúgy nem zavarna ez a jelenség, ha nem az lenne a vége, hogy az ember a sok nikc miatt nem tudja, nem tudhatja, hogy épp kivel beszél. Szerintem így lehet összegyűjteni olyan sérelmeket, amelyek aztán tényleg éveken át álkísérik az illetőt (pl. amikor először beszéltem Eve Rigellel a blogodon, én egyáltalán nem voltam támadó, ahogy ezt más is megjegyezte akkor neked. Visszafelé ellenben egyből fröcsögés jött, ilyen-olyan rpg.hu-s és ammeres dolgokról, amelyek szépen el is vitték a fókuszt és egy emlékezetes anyázás lett a vége).
    Szerintem ez is egy mondattal a helyére tehető, és akkor a jövőben nem kellene ezzel foglalkozni többet.

    Ami a részedről nincs gyűlölködést illeti, jól hangzik, és szerintem jó is lenne, ha így lenne, de nekem nem így tűnik. Elég csak az eggyel korábbi hozzászólásodra utalnom, és onnan mazsolázni. Például szerinted mivel ártottam én a hazai fantasy életnek, és milyen az, amikor ott teszek keresztbe, ahol tudok? Arra gondolsz, hogy félévente egyszer írok egy blogos kommentet (mostanában már ennyit se)? Te komolyan elhiszed, hogy én írányítani, befolyásolni akarom a magyar fantasy közéletet, csak épp az ördögi terveimből semmilyen konkrét szervezkedésre, csak néhány kommentre és vitába való bekapcsolódásra futja? Szerinted ez nem légbőlkapott hülyeség? De most komolyan, próbáld félretenni az ellenérzéseidet, és próbáld elképzelni, hogy te kapsz ilyet: szerinted egy ilyen kijelentés után bármilyen más állítást komolyan lehet venni?
    És komolyan érdekel, mivel lépek én fel ellened? Azzal, hogy hozzászóltam egyszer a blogodhoz, egyszer említettelek Balfrásznál, párszor az rpg.hu-n, meg itt most? Négy év alatt maximum hat eset? Hát ez aztán tényleg kész lejárató hadjárat, nem is értem, miért nincsenek még döglött patkányok az ajtómra szegezve.

    Az a helyzet Eve, hogy ezek a törésvonalak szerintem csak a te fejedben léteznek. Nekem megvan a magam dolga, és csak nagy ritkán foglalkozok máséval. Talán ilyenkor sem kellene, de néha ezt nem sikerül megállni. Meg néha a viták ellenére is van értelme, mert előrébb viheti (vitte nem egy alkalommal) a dolgokat.

    Fókuszálva a jelenlegi helyzetre: írtad, hogy téged csak a kimte érdekel. Rendben, a kérdéseim most is ott vannak, és nem kaptam rájuk választ. Nem feltétlenül kell foglalkoznod velük, ez a te döntésed. Szerintem van logika abban, amit írtam, lenne építő jellege, mégha nem is egy “bocs hogy szólni merészelek” stílusban adtam elő.
    Konkrétan: te komolyan azt gondolod, hogy egy pénzösszeges díjjal érdemes motiválni a magyar írókat abban, hogy jobb munkát adjanak ki a kezük közül? Nekem nem világos, hogy ez szándékos volt tőled vagy elhibázott kommunikáció.

    Ezen szerintem szintén nem érdemes marakodni, a válasz egyetlen mondattal elintézhető.

    A másik kérdésem: miért van az, hogy a Zsoldos-díj kapcsán tapasztalt bénázások tanulságait nem látni a ti kiírásotokban? Ha ténylegesen nyitni akartok mindenki felé, ha tényleg komolyan gondoljátok, hogy ez egy rangos díj legyen, nem az lenne a logikus, ha felhasználnátok ezeket a tapasztalatokat?
    Írtad, hogy megpróbáltál nyitni mindenki felé – hát szerintem pont ezen a ponton nem sikerült ezt megtenned, ahol a leglényegesebb lenne. Mert ha az ember félreteszi a személyeddel kapcsolatos ilyen-olyan régi dolgokat (igazad van, ne ezen rugózzunk), ha megpróbál jóhiszemű lenni a kiforratlan kommunikációra (ez ugyanis tényleg csiszolható), még mindig ott marad az, hogy a kezdeményezés szemlátomást nem akar tanulni a nem túl dicső elődök hibáiból, és nagy lendülettel nekiugrik ugyanazoknak a dolgoknak, ugyanúgy. Megvan az a mondás, hogy milyen tudós hiheti azt, hogy egy hatszázadszorra ugyanúgy előadott kísérlet más eredményt hozhat?
    Persze, lehet, hogy ez nem így van, hogy ti számoltatok ezekkel a dolgokkal is, csak ez látszik.
    Ennek egyértelműsítése szerintem egyetlen mondattal megoldható.
    Ezért kérdeztem rá, hogy mi az igazság. Ha így van, akkor miért? Mire alapozod azt, hogy nektek a múltbéli tapasztalatok felhasználása nélkül is menni fog?

    Lehet ezt támadásnak felfogni, de szerintem részemről ebben semmi személyes, ezek teljesen józan, logikus kérdések. Az tény, hogy aki nem egyszer látott már ilyet, az kicsit előre elhúzza a száját, mert ilyenkor sajnos borítékolható a végeredmény is. Ne legyen igazam, kívánom, hogy mutasd meg, hogy ezt jól meg tudod csinálni – de azt értsd meg, lásd be, hogy a fentiek fényében a látszat nem melletted van, és alapvetően ezért nem látod a várt össznépi támogatást. Ebben még mindig semmi személyes sincsen, egyszerűen nem volt példa arra, hogy aki a teljes közönség egy részétől ennyire masszívan elhatárolódva akart volna létrehozni valamit, az ne bukott volna bele ilyen-olyan módon (és az ilyen, logikailag teljesen érthetetlen elhatárolódásra nehéz mást mondani, mint gittegylet).

    Ez az, amit sokan nem értenek meg, vagy csak idővel látnak be a “világ nem falka-tagság részéből” – hogy azért, mert egy vélemény másra fókuszál, mint szeretnéd, nem kellemes stílusú, nem támogató, nem kedves, még lehet helytálló és építő kritika. A nagy építkező lelkesedésben ugyanis nem lehet mindenre figyelni, és néha mindennél többet segíthet, hogy az előremutató, pozitív dolgok helyett valaki szól, hogy szép lehet ez a bazimagas torony, de ha az a tégla ott nem kerül a helyére az alapoknál, az egész össze fog dőlni a francba.

    • Raon, te a kérdőívet is kitöltötted? Mert így utólag nem sok értelme van vitatkozni az alapvetésekkel. Ha valakit érdekelt a dolog, volt pár hete, hogy elmondja a véleményét a megfelelő rubrikában.
      Nem a véleményeddel akarok vitatkozni, de szvsz ha a vélemény kifejtésének volt egy felajánlott útja, akkor később, más úton nem sok értelme van különvitát generálni. Kivéve persze, ha eddig elkerült az egész téma, és késve kapcsolódsz csak be.

      Nekem úgy tűnik, hogy a díj presztízse elsősorban a zsűri munkáján fog állni vagy bukni (hiszen még azt is nekik kell kitalálni, mit tekintsenek fantasynek vagy nevezhetőnek), ez a munka viszont még el sem kezdődött, szóval lássuk meg, mi lesz az egészből… (Különben is, ilyenformán inkább Chellóval kéne beszélgetned a minőségi fantasy ismérveiről, nem pedig a KIMTÉ-vel…)

    • Raon, te most szappanosládás megmondóembert alakítasz, vagy kommunikációra törekszel soknick évával?

      Egyiknek sincs sok értelme, de azért magyarázhatnád a motivációdat…

    • Raon, valóban csak egy-egy mondattal szerettem volna válaszolni a kérdéseidre, de hogy lásd, komolyan gondoltam a nyitást, részletesebben fejtem ki a gondolataimat.

      Előbbi hozzászólásomban kifejtettem, hogy amíg nem tudsz elrugaszkodni ettől a régóta szajkózott hülyeségtől, nem jutunk előbbre.

      „A te esetedben Eve Rigel, kentaur, hallgatag fűz (vagy szomorú? tudod, az a behalt indexes fórumos) biztosan hozzád kapcsolódik, és erős a gyanúm, hogy az rpg.hu-n is volt legalább egy nicked, amellyel értekeztél.”

      Válasz: Eve Rigel szerepel szinte mindenütt. Kentaur az admin nevem a Cherubion honlapján, mint ahogy „kimte” az Egyesületi honlapon. Ez attól függ, milyen minőségben írok hozzászólást, illetve végzem a feladataimat. Indexes fórumos nem volt, az rpg-n is talán még él a saját nevem, ha nem törölték. Attiláék fixa ideája a sok nick, és csak egy aprócska momentumot felejtenek el az ip címek figyelgetése közben: egy gépet nem csak egy ember használhat.

      „pl. amikor először beszéltem Eve Rigellel a blogodon, én egyáltalán nem voltam támadó, ahogy ezt más is megjegyezte akkor neked. Visszafelé ellenben egyből fröcsögés jött, ilyen-olyan rpg.hu-s és ammeres dolgokról, amelyek szépen el is vitték a fókuszt és egy emlékezetes anyázás lett a vége”

      A blogomon kialakult flém során mindenkit magával ragadott az indulat, ahogy egymás után jöttek a mocskolódások. Engem is. Viszont több esetben a nevemben írtak be olyasmiket, amik nem csak rám nézve voltak sértőek. Ezeket e beírásokat az oldal adminjával leellenőriztettem, és érdekes dolgok derültek ki bizonyos nickekről. :)
      Meglepődtem, kik lapultak mögöttük.
      Mellesleg a blog azóta is lezárva pihen az összes kommenttel együtt.

      „És komolyan érdekel, mivel lépek én fel ellened? Azzal, hogy hozzászóltam egyszer a blogodhoz, egyszer említettelek Balfrásznál, párszor az rpg.hu-n, meg itt most? Négy év alatt maximum hat eset? Hát ez aztán tényleg kész lejárató hadjárat, nem is értem, miért nincsenek még döglött patkányok az ajtómra szegezve.”

      Ezen csak mosolyogni tudok, te, kis ártatlan, te! :)

      „Konkrétan: te komolyan azt gondolod, hogy egy pénzösszeges díjjal érdemes motiválni a magyar írókat abban, hogy jobb munkát adjanak ki a kezük közül? Nekem nem világos, hogy ez szándékos volt tőled vagy elhibázott kommunikáció.”

      Nem értem a kérdést. Mi volt szándékos tőlem?
      Talán a kérdőívre gondolsz, amit a figyelem felkeltése érdekében írt a csapat?
      Tudni akartuk, mi a véleménye a díjról az olvasónak, a szakmának, csak úgy általában a közönségnek. Némelyik kérdés talán nem sikerült a szád íze szerint, de leragadni nála, butaság. Nyilvánvaló, hogy nem a „jobb” könyvek írása a közvetlen cél, hanem a több (minőségi) könyv kiadása. Leegyszerűsítve: minőséget kiadni csak úgy lehet, ha a szerzők többet írnak, amik közül lehet válogatni. Amíg csak három mű kerül egy kiadóhoz, valószínűleg mindet kiadja, mert szüksége van a bevételre, de ha tizenhárom közül kell választania a legjobb hármat, valószínűbb a javulás. Vagyis, ha megjelenik a köztudatban egy látványosabb értékelési rendszer, remélhetőleg többen írnak majd fantasyt, mely művek közül nagyobb találati aránnyal lehet összecsippenteni az igazán értékeseket.

      „A másik kérdésem: miért van az, hogy a Zsoldos-díj kapcsán tapasztalt bénázások tanulságait nem látni a ti kiírásotokban?”

      Még egyszer: semmiféle kiírás nincs még, azt majd kb. jövő nyáron tesszük közzé. Ez, amire gondolsz, egy kérdőív. Felmérés. Közvélemény-kutatás. Reklám.
      Megtudtuk belőle, amit akartunk, az eredményt hamarosan közzétesszük. A zsűritagok (jelöltek) már megkapták az összesítést és a díj nevére tett javaslatokat személyes használatra.

      „Ha ténylegesen nyitni akartok mindenki felé, ha tényleg komolyan gondoljátok, hogy ez egy rangos díj legyen, nem az lenne a logikus, ha felhasználnátok ezeket a tapasztalatokat?”

      Miből gondolod, hogy nem használjuk fel? A kérdőívet még csak pár napja zártuk. Az eredmények épp csak most lettek összesítve. A zsűritagok hivatalosan még nincsenek megszavazva (majd a közgyűlésen). Még nem ültünk össze velük megbeszélni a továbbiakat. Nincs kidolgozva a nevezési és pontozási rendszer. Nincs meg a díj neve, még nem írtunk ki grafikai pályázatot a díj logójára, épp csak elkezdtem a honlap szerkesztését, még csak januárban adjuk be a pilisi nyári tábor támogatására a pályázatot. Gyakorlatilag még semmi sem fix, még épp csak kinyitottunk egy ajtót.
      Türelem!

      „még mindig ott marad az, hogy a kezdeményezés szemlátomást nem akar tanulni a nem túl dicső elődök hibáiból, és nagy lendülettel nekiugrik ugyanazoknak a dolgoknak, ugyanúgy.”

      Lásd fentebb!

      „Persze, lehet, hogy ez nem így van, hogy ti számoltatok ezekkel a dolgokkal is, csak ez látszik.”

      Amíg ezek a dolgok nincsenek tisztázva, minek kellene látszania? A szándéknak, a terveknek, amelyek aztán nem úgy vagy nem akkor valósulnak meg?
      Türelem!

      „Mire alapozod azt, hogy nektek a múltbéli tapasztalatok felhasználása nélkül is menni fog?”

      Mintha elakadt volna a tű… :)

      „Ne legyen igazam, kívánom, hogy mutasd meg, hogy ezt jól meg tudod csinálni – de azt értsd meg, lásd be, hogy a fentiek fényében a látszat nem melletted van, és alapvetően ezért nem látod a várt össznépi támogatást.”

      Ahogy fentebb nagyon helyesen mások is kifejtették, ez nem rólam szól!
      Nem én tudom majd jól megcsinálni, hanem mi, a látszat nem mellettem van, hanem mellettünk. Ez nem egyszemélyes, hanem csapatmunka. Ne tévesszen meg, hogy általában én reagálok ezekre a felvetésekre! Bennem a legerősebb a vitakészség. :)
      Az össznépi támogatás még nincs meg, de még korai lenne. Előbb el kell terjednie a hírnek, miszerint létrehozható, és jól megszerkesztő egy ilyen díj. Fel kell ismerni, hogy van értelme, lehet érte tenni, senki sincs kizárva belőle. Utána rá kell hangolódniuk az ellenzőknek is, vagy legalábbis kíváncsian, várakozva fordulni feléje ellenállás helyett.
      Mindezek után jöhet az össznépi támogatás.
      Eddig a pillanatig azonban sok vita zajlik még le, sokféle mocskolódást kell majd meghallgatnunk, elolvasnunk, majd elfelejtenünk.

      „Ebben még mindig semmi személyes sincsen, egyszerűen nem volt példa arra, hogy aki a teljes közönség egy részétől ennyire masszívan elhatárolódva akart volna létrehozni valamit, az ne bukott volna bele ilyen-olyan módon (és az ilyen, logikailag teljesen érthetetlen elhatárolódásra nehéz mást mondani, mint gittegylet).”

      Ez enyhén szólva is csúsztatás.
      Többször kifejtettem már (a saját blogomon is), hogy bármelyik platformon szívesen várjuk a véleményeket, javaslatokat, bárkitől, bármelyik csoporttól. Szívesen fogadjuk a konkrét segítséget is, az egyesület mindenki előtt nyitva áll. Miből látszik az elhatárolódás, ráadásul masszív? :)
      Kaptunk javaslatokat?
      Egyet írt onsai a Karcolatra. Elraktároztuk, megfontoljuk, vannak közte alkalmazható ötletek. Többen azzal kérkedtek, hogy nem töltötték ki a kérdőívet, mert hülyeség. Utána nyafognak, mert nem fogadtuk el a javaslataikat. Mikor is tettük volna, hanem kaptuk meg?
      Van egy honlapja az egyesületnek, van egy másik, az írói műhely (Karcolat), van oldala a díjnak a Facebookon, vannak blogjaink, személyes honlapjaink, létezik e-mail, és mindenféle fórum. Létrejött ezeken a közbeszéd a díj ügyében? Nem.
      Vajon ki határolódik el masszívan?

      „Ez az, amit sokan nem értenek meg, vagy csak idővel látnak be a “világ nem falka-tagság részéből” – hogy azért, mert egy vélemény másra fókuszál, mint szeretnéd, nem kellemes stílusú, nem támogató, nem kedves, még lehet helytálló és építő kritika.”

      Igen, így van, belátom.
      Azért, mert egy vélemény másra fókuszál, mint szeretnéd, még lehet igaz… Raon.

      „A nagy építkező lelkesedésben ugyanis nem lehet mindenre figyelni, és néha mindennél többet segíthet, hogy az előremutató, pozitív dolgok helyett valaki szól, hogy szép lehet ez a bazimagas torony, de ha az a tégla ott nem kerül a helyére az alapoknál, az egész össze fog dőlni a francba.”

      Önmagam ismételhetem csak:
      „Van honlapja az egyesületnek, van egy másik, az írói műhely (Karcolat), van oldala a díjnak a Facebookon, vannak blogjaink, személyes honlapjaink, létezik e-mail, és mindenféle fórum. Le lehet írni a javaslatokat és véleményeket.
      Sőt még lehet óva inteni is! :)
      Bizakodva és nyitottan várjuk.

  50. Avatar of Chelloveck

    Ez egy jó kis vonal, amit Hanna zárójelben fölvetett, mármint a minőségi fantasy ismérveivel kapcsolatban. Ideírhatjátok az ezzel kapcsolatos aggályaitokat is, meg esetleg azokat a műveket, amiket Komaváry a Jevgenij-féle listából hiányolt.
    Ami engem illet, azért annyira bízom magamban, hogy meg tudjam majd ítélni, a 2011-ben megjelent fantasy-művek minőségi irodalmat képviselnek-e. Woof valamivel föntebb azon viccelődött, hogy én sok remekművet fogok találni. Mindennapi, önnön szórakoztatásomra olvasott műveknél természetesen igen szubjektív, érzelmi alapokon szoktam dönteni, de ha mondjuk valaki feldob egy tematikát, teszem azt, kevésszereplős sci-fi dráma apa-fiú kapcsolatra építve, akkor azért képes vagyok választani egy McCarthy és egy Szélesi regény között is, teljesen függetlenül attól, hogy zabáltam az utóbbit, mivel gyermekkori olvasmányélményeim hangulatát idézte fel bennem. Én inkább attól tartok, hogy túlságosan szigorú leszek a pontozásnál, hiszen elég nagy a tét és a felelősség, ha ebből tényleg lesz valami. Nyilván nem “blogbejegyzés” színvonalat fogok hozni értékelés címszó alatt; ezt woof sem gondolhatta komolyan.

    • A teljesség igénye nélkül: Darvasi, Böszörményi, Parti Nagy, Varró, Tokaji stb.

      Míg a scifi jól körülhatárható (vö. gettó), addig a fantasyban az a vicc, hogy mindenki írja.

      És akármennyire is minőségi meg hagyománya van Magyarországon a szerepjáték-regényeknek, ezt összeereszteni a minőségi szépirodalommal szerintem sportszerűtlen.

      • Avatar of Chelloveck

        (Pláne a zsűrivel szemben, hahaha.)

      • Azt hiszem, a dolog itt kezdődik: ki fogja összegereblyézni a fantasztikus elemeket használó szépirodalmi műveket, és rábírni a szerzőket a műveik jelöltetésére?
        Egyébként én nagyon-nagyon örülnék annak, ha – bármily sportszerűtlennek tűnik is – egy pályán versenyezne a szépirodalmi magreál és a shared world irodalom, bár ez esetben talán lenne értelme több kategóriára osztani a mezőnyt. Egy epic fantasy szerkezetében is másként operál, mint egy mágikus realista mű. Vagy külön értékelendő egy YA regény a felnőtt mezőnytől.
        Azt a megoldást viszont nem tartanám jónak, ha a díj nem venne tudomást a magyar szépirodalom fantasztikumot használó feléről. Mert tény a gettó-érzés, de nem kéne nekünk magunknak a fantasy-gettó ajtaját magunkra húznunk.
        Az könnyen lehet, hogy a populárisabb fantasy munkák alulmaradnának mondjuk Láng Zsolttal vagy Darvasival szemben, de egyrészt az alulmaradás jogos, másrészt ellenükben veszíteni sem olyan rossz. :)
        De Chello, mondd el, neked mi a véleményed, elvégre te leszel zsűritag!

        • “Azt hiszem, a dolog itt kezdődik: ki fogja összegereblyézni a fantasztikus elemeket használó szépirodalmi műveket, és rábírni a szerzőket a műveik jelöltetésére?”

          A KIMTE.

          • Az bizony jó nagy meló lesz… :(

          • Esetleg besegíthetsz majd, Hanna, ha lesz kedved. :)

          • Szvsz ha Deltás vagy Cherubionos könyvről van szó, Palitól egyszerűbb lesz olvasópéldányt szerezni, mint rajtam keresztül…

            Egyébként nem tartom jó ötletnek, hogy írók sürögjenek szervezőként a díj körül, de azt szívesen elmondom majd, miket olvastam fantasy-fronton adott évben, amik számításba jöhetnek (fent vagyok a Moly-on).

          • Hanna, máris írók sürgölődnek a díj körül. :)
            Az jó ötlet, ha adott évben több beszámoló is születik a megjelent művekről, így talán nem sikkadnak el a kevésbé ismertek.
            A díjnak lesz honlapja, ahova be lehet majd küldeni az ajánlásokat, lehet írni véleményeket, műértékeléseket.
            és persze ott lehet majd látni a nevezett művek listáját stb.

    • Tréfálóztam, és nem is voltam fair, mert azon élcelődtem, hogy ha neked a Diagnózis tetszett, akkor remekművek sokaságát találhatod a honi fantasy regények között. Holott én nem is olvastam a Diagnózist.
      (Oké, harmadik nekifutásra a 25. oldalig jutottam, ott a “Megöltem az anyámat” mondatnál mindörökre kifordult a kezemből, pedig ki tudja, talán utána hűdejó lett. Talán az is közrejátszhatott, hogy közvetlenül előtte a Keringést olvastam, és hát… de ezt már sosem tudom meg :) )

      Úgyhogy elnézést, nincs semmi okom a Zs-díj zsűritagjaihoz hasonlítani téged, de Sohárt vagy Bán Janit sem, mivel ezen a téren még újoncok vagytok. Majd legfeljebb később ;D Bihari más tészta, az ő elemzéseit rettenetesnek tartom, viszont aki képes olyan írókurzust indítani, ahol november 31-ig tart a tanév, attól bármi kitelik, még a csoda is :)

      Raon, te meg menj már el szépen a retekbe ezzel az álnickes dologgal, ha megkérhetlek. Ha itt ebből vita kerekedik, nem te leszel az, akinek ótvar mélyről elő kell ásnia neveket, mailcímeket, IP-címeket meg hasonló szarokat, hanem nekem – és megteszem, mert a hülyítés kihozza belőlem:D
      De. A lebuktatás egyszer már megtörtént, felesleges x évente ismételgetni. Rohadtul fárasztó ez az erőlködés, amit itt levágsz. Levelezzétek le egymással, baszki.
      Azt hiszem ahogy öregszem, egyre háklisabb leszek:)

      Azért egy kis mókás adalék, tök véletlenül bukkantam rá, és nem is szeretném ennél tovább húzni a dolgot, ha nem muszáj.

      “Kedves Attila!
      A reakciód engem igazol, pubi :D
      – Stargazers nick, rpg.hu, Lélektánc Cherubion antológia kritikája alatt (benne Eve Rigel novellája)

      “Nyugi, az én műveim nem lesznek nevezhetőek összeférhetetlenség miatt. Örülj, pubi! :)
      – Eve Rigel, itt a kommenteknél

      A fránya szójárás. Hosszú távon nehéz az ilyeneket eltitkolni:)

      • Gábor, neked is ismételjem önmagam?
        Amíg ettől nem tudtok elrugaszkodni, nem jöhet létre értelmes kommunikáció közöttünk.

        • Hát, amíg az önismétlésedtől nem tudsz elszakadni, addig nem is jöhet létre értelmes kommunikáció…

          • Mit vársz, beismerést? Ugyan.
            Nincs is rá szükség, amit tudni érdemes erről a soknickes dologról, azt mára kábé mindenki tudja. Kivéve Raont :-P
            Tételes tagadást? Az meg könnyen cáfolható néhány adattal, linkkel – sőőőőt, van néhány screenshotom is valahol. :D
            A terelés a legjobb módszer, vagyis az egyetlen, az meg nem nyújt sok variációs lehetőséget.
            Nem érdemes ezen pörögni, ne csináljatok nekem munkát, baszki :-P

  51. Avatar of Chelloveck

    “De Chello, mondd el, neked mi a véleményed, elvégre te leszel zsűritag!” (Hanna)

    Na, nem eszik azt olyan forrón, egyelőre még csak jelölt vagyok!
    Az én véleményem mindenképp az, hogy vegyen tudomást. Nekem aztán nem kell a gettót emlegetni, én még a sci-fis baráti körömön BELÜL IS! gettóba kerültem a százéves majmos meg miniemberes dógaimmal… :)
    Semmi kifogásom, ha a populárisabbak alulmaradnak a széppel szemben; a kérdés, hogy lesz-e ilyen nevezve. Még nem dőlt el a nevezés kérdése.
    Attól, hogy nekem az Ayesha a kedvenc fantasym (nemröhög! :mrgreen: ), még felismerem a kortárs szépben az értéket. Én tényleg bízom abban, hogy sokszínű lesz a jelöltlista; csak így lenne értelme. Ha meg valami cherubionos faszi megírja a korszakalkotót, annak megint csak sokan fognak örülni! :)

  52. Speciel nekem a miniemberes és hasonló cikkeid jobban bejöttek, mint sok, elvileg sci-fi témájú másik bejegyzés más blogokon…
    Amúgy mi van A bábjátékossal? Nekiugrottál már? :)

    Egyébként gondolkozz, látod, hogy a zsűri fog dönteni a nevezésről meg arról, mi fér bele a fantasybe, nem úszod meg!

  53. Avatar of Chelloveck

    Neki hát! Csak lassan haladok, mert mellette fordítok is, mit ad isten, Gaimant :)
    A bábjátékosból eddig kábé tíz oldal van meg, de ezek között is sok az olyan, amelyiken nincsen még betű…

    Gondolkozni ráérek, majd ha véglegesítik a tagságomat.

  54. Hanna felvetése jogos és helytálló: akkor lesz erős a díj (és ezért irigylem is a fantasysokat), ha erősebb merítésből jön a győztes. Nézzük meg pl. a 2006-os WFA-jelölteket: Kafka a tengerparton, Lunar Park, Vellum – micsoda üdítő változatosság!

    Ha meg nézem a magyarokat: Parti Nagy, Darvasi, Láng Zsolt, Böszörményi, itthon is klassz lesz a versengés. Persze, ha ők benevezik a műveiket. Itt van a kutya elásva: szerintem ezeket az embereket azért érdekelni fogja, hogy a díjat vajon gittegylet, vagy minőségi munkát végző testület ítéli oda.

  55. Avatar of Chelloveck

    Így hirtelen, első ránézésre, másfél évvel az első díj (feltételezett) odaítélése előtt én nem tudom megítélni, hogy gittegylet-e ez a társaság vagy sem. Ismétlem: én tudnék magam helyett sokkal rátermettebb faszikat ajánlani, akik jobban garantálhatnák a minőségi munkát, de ők meg nem vállalják el. Körnek ez így elég ördögi.

  56. Hanna: nem vagyok biztos abban, hogy egy feltevésre épített légvárból érdemes levezetni, kinek mikor mit kellene csinálnia. Annak örülök, hogy nem akarsz vitát generálni, ezért ezt részemről betudom félreértésnek. Ahogy látod, amúgy sem lett vita belőle.

    Attila: kettes verzió, de azt hittem, ez évek óta egyértelmű. Mindenkinek megvan a maga mániája: van, aki bélyegeket gyűjt…

    woof: tényleg egyre háklisabb leszel (előbb onsai, majd én). :) Én egyébként emlékeim szerint most hozakodtam elő ezzel először (ezzel lehet, hogy tévedek, egy ideje egyre ritkábban szólok hozzá az efféle dolgokhoz és kopik a memóriám), és most, hogy nem kaptam választ, nekem ez is válasz, így abba is hagyom.

    Eve: köszönöm a válaszokat.
    Ha ennyivel tényleg letudhatjuk a régi sérelmeket, akkor részemről rendben.

    Ami a lényegi felvetéseket illeti, nem tudtam, hogy itt még egy év munka jön, ez más megvilágításba helyezi a dolgokat.
    Az, hogy összehoztok egy ilyen díjat, akár még jó is lehet -részemről hajrá, sok sikert és kitartást kívánok minden résztvevőnek. Munkaszervezés és rangépítés kapcsán viszont nekem ez kicsit nyakatekert megoldásnak tűnik, és ezért írtam, hogy eddig miért nem használtátok fel a ZSP díjjal kapcsolatos tapasztalatokat.
    Azt mondod, még nincs értelme elvárnom az általam jelzett dolgokat, türelem, türelem. Ez rendben, de akkor a zsűrinél most tényleg az van, hogy felkéritek az embereket, akiknek most kell választ adniuk, viszont csak egy év múlva derülhet ki számukra, hogy mire vállalkoztak, mert a pontos részletek csak addigra állnak össze?
    Ugyanezt furcsállottam a jelezzük nektek a dolgokat résszel is. Szerintem éppenhogy a megvalósítás döntheti el, hogy milyen lesz a megítélése (és hasznossága) a díjnak, így szerintem pont erről lenne érdemes kikérni a többség véleményét (akár egy újabb kérdőívvel). Ez az, amit a ZSP díj soha nem tett meg, ott is mindig a belterj ilyen-olyan ötleteit próbálgatták, tudjuk milyen eredménnyel.
    Az efféle értekezéseket lehet vitának is tekinteni, de építő irányból nézve ez szerintem szellemi tőke is, ahol a szokvány vitafordulatok között időnként akadnak olyan hasznos ötletek, meglátások, amelyek amúgy soha nem kerültek volna terítékre. Talán morbid, hogy ezt éppen én mondom neked, de ezt annak idején a scriptóriumok alapítása és vezetése közben jól megtanultam: ha tényleg jobbítása a cél, a legpusztítóbb viták is előrébb vihetnek, a vita vita részével meg nem kell foglalkozni.
    Summa summárum: ez persze csak egy működő módszer, a tiétek is jó lehet, sok sikert hozzá.

    üdv,
    Raon

    • Raon, részemről is rendben.

      Amikor a leendő zsűritagokat megkerestem levélben, és megkérdeztem, hogy megszavazásuk esetén elvállalnák-e a feladatot, tudattam velük, hogy első ízben (terveink szerint) 2012-ben ítélnénk oda a díjat a legjobb regénynek és novellának.
      A megkeresettek egy része (pl. Juhász Viktor, Csigás Gábor, Békési József) krónikus időhiányra panaszkodott, Csigás Gábor és Tikos Péter a grafikai kategória zsűrijében vállalna feladatot (amennyiben lenne ilyen kategória), a jelenlegi jelöltek szívesen részt vennének a munkában.
      Nem volt egyszerű a javasolt kétszázvalahány névből kiemelni azokat, akik megfelelően képviselhetik a zsánert, el is vállalnák, és mi is megszavazzuk őket. Nyilván nem fog tetszeni midenkinek, és ez lenne a helyzet bármelyik másik öt név esetében is.

      A leendő zsűritagok ma megkapták a tervezett menetrendet a díjalapítást illetően, amiben részletezve van, mikor, milyen munka vár rájuk és az egyesületre.

      “Ez rendben, de akkor a zsűrinél most tényleg az van, hogy felkéritek az embereket, akiknek most kell választ adniuk, viszont csak egy év múlva derülhet ki számukra, hogy mire vállalkoztak, mert a pontos részletek csak addigra állnak össze?”

      A pontos részletek folyamatosan, a következő másfél évben állnak össze. Egyrészt komoly előkészítést igényel a nevezési és pontozási rendszer kidolgozása, a megfelelő marketing, promó előkészítése, a tervezett nyári tábor létrehozása. Ahogy az egyik kitöltő írta a díj átadásának helyéről: “…egy normális, az érdek és egyéb csoportok nyűglődésétől mentes fantasy rendezvényen, ami jelenleg nincs hazánkban”.
      Az egyesület és a zsűritagok közösen döntenek ezekről a kérdésekről, és ez elég sok időt és energiát igényel majd.

      “Szerintem éppenhogy a megvalósítás döntheti el, hogy milyen lesz a megítélése (és hasznossága) a díjnak, így szerintem pont erről lenne érdemes kikérni a többség véleményét (akár egy újabb kérdőívvel).”

      Ez a kérdőív (akár jó a szövegezése, akár nem) alkalmas volt arra, hogy felhívjuk a figyelmet a díjalapítási szándékunkra, elérjük, hogy beszéljenek róla, és beküldjék a javaslataikat az érdeklődők. Sokat profitálunk belőle, egyelőre nincs szükség újabb kérdőívre. Helyette el lehetne végre indítani a közbeszédet (szép szó, épp olyan, mint a koncepció), és a ZsP-díjra mutogatást elfelejtve, konkrét javaslatokkal előállni. Persze hogy a megvalósítás dönti el, milyen lesz a megítélése. Egyszerűbb majd utólag sopánkodni, hogy nem olyan lett, ahogy vártuk, mint most agyalni azon, hogyan lehetne megcsinálni olyanná, amilyenné szeretnénk. :)
      Természetesen az egyesület feladata ennek kidolgozása a zsűrivel együttműködve, de az oly sokszor emlegetett belterjesség elkerülése érdekében nyitottak vagyunk a “többség” véleményére is.
      Csak épp alig kapjuk.

      Néha szoktam mondogatni az ősrégi szólást:
      “Aki nem vesz részt a hagyma pucolásában, ne szóljon bele a gulyásleves főzésébe!” :)

      • (Választ nem várva)

        “Nem volt egyszerű a javasolt kétszázvalahány névből kiemelni azokat, akik megfelelően képviselhetik a zsánert, el is vállalnák, és mi is megszavazzuk őket. Nyilván nem fog tetszeni midenkinek, és ez lenne a helyzet bármelyik másik öt név esetében is.”

        Vicces ez a módszer.
        Van kétszázvalahány név, egyeseket többen javasoltak, másokat kevesebben.

        Ebből kiválasztunk x-et, érdemei szerint.

        Utána a szervezetet megszavaztatjuk, hogy elfogadják-e a kiválasztottakat.

        Kétszer is úgy néz ki, mint egy demokratikus döntés, csak az a fránya középső lépcső ne lenne. :)

  57. Raon: Szerintem is félreértettél. :) Pusztán arra próbáltam célozni, hogy rosszkor (a reakciókat gyűjtő kérdőív kikerülése után, de eredményei ismeretének hiányában) és rossz helyen (Chello blogján) próbálsz érvelni olyan alapvetések ellen, amiket ráadásul nem is Éva egyedül, hanem a KIMTE rakott össze – így viszont nem sok értelme van. Ha ez a véleményed a díjról meg az alapításáról, miért nem ott vezeted fel a meglátásaidat, ahol jó eséllyel többen látják az érintett szervezők közül…?

    Bár az is igaz, most már ember legyen a talpán, aki kihámozza, mi volt az eredeti thread…

  58. Avatar of Chelloveck

    Azért annyira nem olyan rossz ez a hely, ne legyél velem ilyen szigorú… :)

    • Jól van na, én is szeretek ide járni, csak legtöbbször csendben hallgatok. (Tudom, tudom, vissza is térek menten eme jó szokásomhoz.) :)

  59. Éva akaratlanul kettős kommunikációt folytat. A szavak szintjén a nyitottságot üzeni, de a metakommunikáció tök ellenkező. pl én egy éve várom örömmel ezt a díjat, és kérdezgetem a karcosokat, hogy állnak, viszont az elmúlt héten háromszor éreztem úgy, hogy Éva – profi udvariassággal – az anyámba küldött. Nulla a motivációm ezek után.

    Ha másnál is ezt a kotródj-haver feelinget érezteti, akkor a közbeszéd sosem jön létre. Viszont utólag jó kifogás bármilyen kritizálással szemben, hogy mérnemmondtadalegelején.

    Éva, ha van nyitottság, hozz létre a díjnak egy csevegőtopikot, ahol valóban bátorítod a kommunikációt. pl nem kitérsz a kérdések elől, hanem felelsz.
    Ha meg nincs nyitottság, és a kérdőív marketing volt – az se baj, hiszen a kimte nem köteles magyarázkodni avagy bevonni bárkit – akkor jelentsd ki ezt, és senki nem pörög fölöslegesen a témán.
    Tudod… nem árt, ha az embernek egységes koncepciója van. :P

    • Metakommunikáció…
      Ez is jó szó. :)

      Bea, azt gondolom, hogy az irántam érzett gyűlöleted gátolja a tiszta gondolkodásod. Én már régen túl vagyok azon a bizonyos blogos összetűzésünkön, nem foglalkozom vele. Jelenleg négy pályázatunk fut párhuzamosan, szerkesztjük az e-bookos kötetünket, készülünk a közgyűlésre és az azt követő dupla előadásunkra, a mesepályázatunk műsoros eredményhirdetésére, írjuk a pilis pályázatot, hegesztjük az új honlapot stb.
      Ahogy én sem ácsorgok a világ közepén, hidd el, hogy te sem. Nem az köti le a gondolataimat, hogy téged elküldjelek melegebb éghajlatra egyszerűen azért nem, mert általában nem gondolok rád. :)
      A nyitott kommunikációm arra irányul, hogy jelezzem, egy közös cél megszüntetheti az ellenérdekeltséget a “csoportjaink” között. Sőt talán a csoportok elkülönülését is!
      Kissé paranoiásnak tűnnek a megnyilvánulásaid, és ez zavaró.
      Az itteni csípős megjegyzéseim is csak válaszok a felőled érezhető “kotródj-haver feelingre”. Valójában szívesebben venném, ha a Karcolaton leírt javaslataidhoz hasonló ötleteket tennél ahelyett, hogy egyfolytában provokálsz.

      Ahogy már leírtam párszor, több platform van, ahol kíváncsian várjuk a javaslatokat a díjjal kapcsolatban (Karcolat, egyesületi honlap, Facebook). Hamarosan elkészül a díj honlapja is, ahol a fórumban direkt erre kínálunk majd helyet, minek hozzak létre most egy új topikot ennek?

  60. (ja, és hajrá KIMTE! Attól, hogy fennakadok a “szondázáson” meg más hülyeségeken, még drukkolok a díjnak.)

  61. Gyűlöllek? :) Irigyellek, Éva! Olyan jó csapat van a kezed alatt, amivel a csillagot le lehet hozni az égről. Minden szervező álma ez.
    És pont ezért idegesít, amit csinálsz. Megvan benned a szervezői potenciál, vagyis nem esel bele nálam a “jószándékú amatőr” kategórába, hanem szervezőként kezellek – de csapnivaló a kommunikációd. Az egyik kezeddel teremtesz, a másikkal rombolsz. Ha az utóbbira odafigyelsz, és leszoksz a zsigeri reagálásról, az égvilágon semmi bajom nem lesz.

    “Hamarosan elkészül a díj honlapja is, ahol a fórumban direkt erre kínálunk majd helyet, minek hozzak létre most egy új topikot ennek?”

    Köszönöm az infót. Ennyit szerettem volna hallani.
    Egy javaslattal élnék mindössze: írjatok mélt Bódi Ildinek, hogy lássátok a ZSP kapcsán milyen szervezési bajok voltak; Sárdi Margitnak a pontrendszer problémának okulására, illetve érdemes elkérni Judlorintól a kidolgozott új zsűrizési rendszert.

  62. Hanna: szerintem pontosan értem, mit miért jeleztél nekem, csak engem ez a része nem érdekel. Illetve szerintem ez nem visz előbbre. Ne haragudj, de ez kicsit már tényleg szimpla okoskodásnak tűnik tőled. Előbb arra hivatkozva hallgassak el, nehogy vita legyen belőle (amú amúgy nem lett), azután meg azt mondod, hogy ennek nem ez a megfelelő helye (ugyanakkor alattad-fölötted pár sorral Eve többször is kifejtette, hogy bármilyen helyről nyitott a véleményekre).
    Abban igazad van, hogy ha nem ide, hanem xyz fórumra írnám a véleményem, akkor az jobban szem előtt lehetne az illetékeseknek – csak azzal nem számolsz, hogy nem biztos, hogy nekem ez a célom.
    Egyszer már leírtam, de megfogalmazom másképp: szellemi tőkéről beszélek, az itteni társaság szellemi tőkéjéről. Nem véletlen, hogy ezt nem az rpg.hu-s cikk alá írtam (ott kevesebbeket érdekelt volna), nem véletlen, hogy ezt nem magánban küldtem el a szervezőknek (merthogy akkor csak ők látják, nincs nyitás mások felé), és nem véletlen, hogy ezt éppen itt és most kezdtem el fejtegetni. Úgy láttam, itt jelen vannak azok az emberek, akiknek én adok a véleményére, és a szabvány kommentvita helyett itt most végre kialakult egy (az eddigiekhez képest kimondottan normális) beszélgetés.

    A véleményem kapcsán én elsősorban mások véleményére vagyok kíváncsi. Oszthatnám az észt magánban akárkinek, de mivel én hitem szerint tényleg segíteni szeretnék a meglátásaimmal, szerintem az a legjobb kontroll, hogy ide írom, mert ha nagy hülyeséget írok, az itt hamar kiderül.
    Ezzel szerintem én meg is tettem a magamét, a többit a kimte tagokra bízom: ha akarnak, nem foglalkoznak ezzel vagy szépen mazsolázgathatnak az itt olvasottakból, ha látnak valami használható ötletet.
    Szóval lehet úgy is hozzáállni az itt elhangzottakhoz, hogy elkéstem az okoskodással, nem figyeltem, bénáztam, habzik a szám, ésatöbbi, de esetenként nem csak ennyi a dolgok háttere. :)

    Eve:
    Az felmerült esetleg, hogy úgy próbáljatok egyértelmű rangot adni a díjnak, hogy nem 2012-től indítotok, hanem 1990-től? Amikor ez először eszembe jutott, teljes képtelenségnek tűnt az ötlet, de ahogy többször végiggondoltam, egyre több értelmet találok benne.

    Ott van Jevgenij listája, ami szerintem érdekes és tanulságos lehet több szempontból is. A szemetebb énemmel kapásból az merült fel bennem, hogy ha itt olyan díj jön létre, amellyel majd egymás mellé lehet tenni az ottani lista legerősebb és leggyengébb köteteit, mondván, hogy mindkettő egy adott év győztese, akkor abból szeritnem ugyanolyan kupleráj lesz, mint amit a zsp díj kapcsán láttunk már, a kelleténél jóval többször. Persze előre nem érdemes ilyeneken tépelődni, mert még nem ismerjük a díj megítélésének részleteit, de minden irányelvnél egyértelműbb hatása lenne annak, ha konkrétumokkal lehetne látni a zsűri munkáját.
    Az elmúlt húsz év szóbajöhető köteteit éves lebontásban összeszedni és évenként lejátszani ezt a versenyt természetesen iszonyú munka lenne. Viszont, ha az előnyeit nézzük…
    - még senki sem csinált ilyet
    - a díjazott köteteket látva egyből megkaphatná a díj azt a rangot, amit amúgy csak egy-két év működés után érhetne el (merthogy a puding próbája az evés)
    - lehet, hogy ez elsőre brutális munkának tűnik a zsűri számára, de legalább kiderülne, ki lenne alkalmas zsűritag és ki nem. Aki ugyanis az elmúlt húsz év legjobbjait (vagy évente a legjobb hármat-ötöt) nem olvasta, az mégis mi alapján akarná magát alkalmas zsűritagnak tartani?
    - a másik nagy előnye az lenne ennek, hogy a zsűritagok úgy szerezhetnék meg az itteni rutint (és így visszamenőleg nézve a köbnyveket azért jóval könnyebb dolguk lesz a megítélésekkel, mint élesben, hisz most már tudjuk, melyik könyv volt sikeres, melyik volt újító, stb.).
    - így akkor 2012-től már egy működő, bejáratott rendszerrel lehetne nekiugrani az aktuális dolgoknak
    - nem elhanyagolható szempont, hogy ha megvannak a győztesek, az sokkal egyértelműbb példa lesz az írók számára is
    - tudom, ez az én mániám, de ha már díj és rang, szerintem nagyon sokat számítana látni, hogy a zsűri mennyire képes felnőni a feladathoz. Ez pedig csak így derülhet ki (vagy várunk pár évet, és utána látjuk). Például nagyon tuti értékteremtő hatása lehetne annak, hogy ha megvannak a megfelelő irányelvek, és az adott évben nincs olyan mű, ami megérdemli az első helyet, akkor ne adjátok oda senkinek a díjat. Ha igazán rangos dolgokat akartok, ne legyen első egy szellemharcos küldetése féle borzadály csak azért, mert senki nem írt jobbat.
    - a teljesség igénye. Ha ez egy rangos díj lesz, akkor jól mutatna, hogy nem csak 2012-től él
    - elképzeltem, ahogy az általad említett rendezvényen minden év díjazottjának szép körítéssel odaadják a díjat (értelmszerűen csak díjat, pénz nélkül (már ha a jövőben lesz olyan)), és a nevekre gondolva a p.r-es/marketinges énem azt súgja, hogy ennél jobb nyitóbulit nehezen lehetne szervezni egy ilyen új kezdeményezésnek

    Ha úgy látod, hogy ennek a hivatalos része nem megoldható (tehát nem adhatjátok ki visszamenőleg a díjakat), a zsűrinek szerintem ettől függetlenül is mindenképpen érdemes lenne elvégeznie ezt a munkát, mert ez sokat segítene eldönteni a díj körüli vitás kérdéseket.

    üdv,
    Raon

    • Raon:
      “Előbb arra hivatkozva hallgassak el, nehogy vita legyen belőle (amú amúgy nem lett), azután meg azt mondod, hogy ennek nem ez a megfelelő helye”

      Ööö… először is ugyanazt mondtam, mint másodszor, a véleményed tartalmával nem vitatkozva, de végül is mindegy, mert téged úgysem érdekel. :D Kettőnk közül meg nyilvánvalóan én vagyok az, aki okoskodik. :-p

      • Azért azt döbbenetes látni, mennyire képtelen vagy kezelni azt, hogy ha nem értenek egyet veled. Az összes spórolt pénzem rá mertem volna tenni, hogy fölényeskedő jópofizással fogsz kihátrálni ebből. Nyilvánvalóan én is okoskodok, de azt hiszem, itt a fő információ az, hogy mihez szóltál hozzá, mit és hogy.

        • Egy telefonos jelzés nyomán pontosítok ide is.
          Hanna, nem a véleményed nem érdekel, hanem az itt hangoztatott, nekem írt véleményed nem érdekel, mert szerintem felesleges ezen rúgózni, és a kimte téma kapcsán semmivel nem visz előrébb. Azért, mert szerintem ebben itt most hülyeséget csináltál, a szakmai kvalitásaidat még változatlanul elismerem, és a témába vágó észrevételeidet továbbra is szívesen olvasnám.

  63. Elnézést, ez így értelmetlen

    > – a másik nagy előnye az lenne ennek, hogy a zsűritagok úgy szerezhetnék meg az itteni rutint

    helyett

    a másik nagy előnye az lenne ennek, hogy a zsűritagok így megszerezhetnék az itteni rutint

    • Raon, a javaslatod első olvasatra furcsának tűnik, de megfontolás tárgyává tesszük.

      „Az elmúlt húsz év szóbajöhető köteteit éves lebontásban összeszedni és évenként lejátszani ezt a versenyt természetesen iszonyú munka lenne. Viszont, ha az előnyeit nézzük…”

      Ezt nem értem pontosan. 1990-től kezdve egy-egy adott év összes fantasy termését ismét el kellene olvasni (ha a zsűritagok elolvasták őket valaha, nem biztos, hogy mindegyikre emlékeznek, de csak így lehetne hiteles bírálatot mondani), utána kiválasztani a legjobbat, és az aktuális év díjazása mellett díjazni, mint 1990, 1991… 2010 legjobb regénye? Ha jól számolom, akkor 2034-ben adnánk ki a 2010-es év legjobbjainak járó díjat pluszként a 2033-as mellé. :)
      Vagy arra gondoltál, hogy az elmúlt 20 év összes fantasy művéből válasszon a zsűri egy legjobbat? Vagy ötévenkénti lebontásban?
      Az nem kifejezés, mennyire brutális munka lenne. :)
      Nem hiszem, hogy erre bárki vállalkozna, és felkészülhetne rá.
      A díj rangját úgy is meg lehetne alapozni, hogy a már említett szanaszét heverő szellemi tőkét egyesítjük, ha minél szélesebb réteget bevonunk a díjalapításba, odafigyelünk a marketingre, a közönség véleményére, fenntartjuk az állandó közbeszédet. ;)
      És persze minél több színvonalas művet jelentetünk meg.

      Néhányan az egyesületben lényegesebb kérdésnek gondoljuk az e-könyves megjelenések problémáját. Jelenleg ugyanis a nyomtatott formátum a meghatározó, de bármennyire is próbálnak hadakozni ellene a kiadók és az olvasóközönség egy része is, pár éven belül a mérleg nyelve az e-könyvek felé billen el.

      Mindenesetre köszönöm a javaslatodat, feljegyeztem.

  64. Eve:
    Szerintem nem kellene mindet elolvasni, ezt ennél jóval egyszerűbben meg lehetne oldani. Valakinek össze kell gyűjtenie, hogy mondjuk 1990-ben ezek és ezek a regények jöhetnek szóba, ’91-ben ezek… ésatöbbi. Tény, ez marha nagy munka. Viszont ha ebből a listából minden zsűritag választ öt vagy három regényt (attól függően, mennyire akarjátok a hibázást minimalizálni), az már jelentős szűrés… Minden zsűritag felállíthatna egy sorrendet is. Azok a művek, amelyek csak egy zsűritagnál szerepelnek, kiestek – a többiről meg lehetne egyeztetni. Ha ez erős, a hibázás csökkentésére lehet egy olyan plusz kitétel is, hogy az első helyen ajánlott regényt mindenkinek ismerni kellene. Ha valaki nem olvasta, hát így járt, pótolja szépen (akinek kimaradtak olyan könyvek, amelyeket más külön, kiemelten ajánl, az amúgy sem biztos, hogy kellő tájékozottsággal rendelkezik az efféle döntésekhez).
    Persze ezek csak ötletek, a szabályokat ki kell találni. A lényeg, hogy ilyen alapon már jóval kevesebb műből kell válogatni, és optimális esetben (ha eléggé felkészültek a zsűritagok) minimális újraolvasás szükséges.
    Innentől évente meg lehetne ítélni a díjakat – illetve eldönteni, hogy az elmúlt húsz évben kik érdemeltek díjat (ugye ha rangról/minőségről beszélünk, nem kötelező minden évben odaítélni).
    Most, hogy még jobban belegondoltam, ez sokkal kevesebb munkával járna, mint elsőre tűnt.
    Persze az egésznek megvan a maga kockázata – de itt dől el, hogy akkor aranyról vagy ólomról beszélünk. Itt egyértelműen kiderülhet a zsűri felkészültsége, mert ha mondjuk 1997-ben nem a Karnevál nyer, hanem mondjuk Danial Duncan Parker valamelyik könyve, akkor az a zsűri annyit is ér.
    Lehetne még taglalni, hogy milyen veszélyei/problémái vannak ennek, de szerintem mindenképpen érdemes mérlegelni azt is, hogy mit nyerhettek ezzel. Meg aztán… lehet, hogy ez is csak az én véleményem, de aki az elmúlt húsz év regényeivel kapcsolatban nem tud szakmailag megalapozott, de legalább helyénvalónak tűnő döntéseket hozni, az nem alkalmas zsűritagnak. Illetve ha a régmúlt kapcsán nem sikerül ez neki, akkor a jóreményeken túl semmi logikus kapaszkodó nem lenne arra, hogy a jövőben ez mitől menne jól neki.

    A folyamatba akár be lehetne venni a közönséget is. Szerintem aa közönségdíj, mint olyan, summon haver varázslat miatt nem működik, ellenben arra igenis alkalmas lehetne egy efféle szavazás, hogy ráirányítsa a zsűri figyelmét a művekre. Tehát a zsűrinek nem lenne kötelessége figyelembe venni a közönségszavazást, de egy kapaszkodónak jól jöhet, ha mondjuk látják, hogy az általuk és a közönség által befutóknak titutált művek között jelentős átfedések vannak (a sorrend és a győztes meg már a zsűri döntése, ilyen alapon azért nem tévedhetnek olyan nagyot).
    Ami segíthetne még a félreértésekben, ha első hely mellett lenne második és harmadik is megállapítva, és a zsűri minden győztesről kiadna egy hivatalos állásfoglalást, hogy szerintük miért az nyert. Én speciel semmi kivetnivalót nem látnék abban, ha ezt minden zsűritag nevesítve tenné meg, de ismerve a mai világot, illetve ha ezt egyesek esetleg nem akarják vállalni, egyetlen, egységes vélemény is elég lehetne. Az írók (és a közönség) ebből rengeteget tanulhat: mindenki egyértelműen láthatná, hogy a zsűrinek mi a mércéje és (főleg a második-harmadik helyezet művekkel) láthatnák azt is, hogy mi kell a díj elnyeréséhez. Ha már szerintetek motiváció teremthető ezzel a díjjal, akkor szerintem ilyen kiegészítésekkel lenne ez az igazi.

    A logikus énem azt mondja, ez így még mindig több sebből vérzik, van rajta a támadási felület, de ezen még lehet csiszolni. Az viszont meggyőződésem, hogy ha már rangos díj a cél, valami ilyesmi lenne a legjobb megoldás. Ha megbíztok a zsűri szakmai felkészültségében, akkor szerintem nem lehet ebből gond, és összességében sokkal többet nyerhettek ezzel, mint amennyi gondotok származhatna belőle (ha lenne egyáltalán).

    • „Valakinek össze kell gyűjtenie, hogy mondjuk 1990-ben ezek és ezek a regények jöhetnek szóba, ’91-ben ezek… ésatöbbi.”

      Raon, értem a javaslatod lényegét, vagy úgy gondolom, hogy értem. De itt felmerül egy fontos kérdés: ki, minek alapján döntené el, hogy egy adott évben, melyik művek jöhetnének szóba? Ha az illető megjelöl ötöt, mi a biztosíték arra, hogy azok voltak a legjobbak abban az évben, és nem másik öt?
      Mi alapján válasszunk erre a feladatra munkatársat? A különböző (egyelőre még létező) irodalmi csoportosulások képviselői közül kellene választani, de minek alapján határoznánk meg, hogy ki alkalmas erre, ki nem, kinek a véleményét fogadnák el a többiek stb. Gyakorlatilag felállna egy árnyék zsűri, amelyik eldöntené, hogy a megválasztott zsűri minek alapján döntsön.

      „Innentől évente meg lehetne ítélni a díjakat – illetve eldönteni, hogy az elmúlt húsz évben kik érdemeltek díjat (ugye ha rangról/minőségről beszélünk, nem kötelező minden évben odaítélni).”

      Tegyük fel, a megválasztott zsűri elvégzi ezt a feladatot, és minden tagja kiválaszt öt „legjobbat” egy adott év terméséből, majd összevetik, és meghoznak egy döntést, kiemelik közülük a legeslegjobbat.
      Még mindig nem válaszoltuk meg a kérdést, mi módon lennének ezek jutalmazva.

      Nem vagyok biztos benne, hogy visszamenőleg érdemes lenne műveket díjazni, de ebben nem döntök egyedül. Ennek megvitatása hosszas megbeszélés tárgyát fogja képezni. :)

      „Itt egyértelműen kiderülhet a zsűri felkészültsége, mert ha mondjuk 1997-ben nem a Karnevál nyer, hanem mondjuk Danial Duncan Parker valamelyik könyve, akkor az a zsűri annyit is ér.”

      A zsűri leendő és lehetséges döntéseit ne keverd össze a saját személyes véleményeddel és vágyaiddal! :)
      Tegyük fel, nem Gáspár Karneválját hoznák ki elsőnek 1997-ből, hanem pl. Raoul Renier A kárhozott című művét, akkor a zsűri totálisan alkalmatlan, mert nem úgy döntött, ahogy a te szájízed szerint kellett volna?

      „A folyamatba akár be lehetne venni a közönséget is. Szerintem aa közönségdíj, mint olyan, summon haver varázslat miatt nem működik, ellenben arra igenis alkalmas lehetne egy efféle szavazás, hogy ráirányítsa a zsűri figyelmét a művekre.”

      Egy elsődleges, belső szavazás szerint a közgyűlésen várhatóan megszavazzuk, hogy a 6. zsűritag ne az Egyesületből delegált valós személy legyen, hanem egy összesített közönségszavazat. Vagyis a díjra jelölt művekre az olvasók szavazhassanak, és így adják a 6. szavazatot, amit a zsűri is figyelembe vesz.

      „Ami segíthetne még a félreértésekben, ha első hely mellett lenne második és harmadik is megállapítva, és a zsűri minden győztesről kiadna egy hivatalos állásfoglalást, hogy szerintük miért az nyert.”

      Ez nem rossz ötlet, azonban totálisan szponzorfüggő. Mivel valószínűleg megszavazzuk, hogy a pénzjutalom mellett tárgyjutalmat is kapjon a díjazott, ennek többszöröse nagyon komoly anyagi hátteret feltételezne. Állásfoglalás valószínűleg lesz, a honlapon biztosítunk ennek platformot.

  65. Eve:

    > De itt felmerül egy fontos kérdés: ki, minek alapján döntené el, hogy egy adott évben, melyik művek jöhetnének szóba?

    Hát a szakmai felkészültségük és az olvasásélményük alapján. Illetve amit választanak, az egyértelmű jelzés arra, hogy mennyire felkészültek. Nyilván nem tudom pontosan, de valószínűsíteném, hogy az adott év jobb műveit azért mindegyik zsűritag olvasta (illetve ha nem, akkor meg nem tudom, mi alapján lennének alkalmasak zsűritagnak, ha nincsenek tisztában az elmúlt húsz év hazai termésével).

    Nyilván érdemes lenne kitalálni bizonyos irányelveket, hogy mi legyen a mérce objektív része (pl. történet, karakterek, stílus, újító hatás, a magyar fantasy-ra gyakorolt hatás), de ezek szerintem már csak csiszolandó részletek – sőt, eleve ennek összeállítása is lehetne a zsűri hatásköre. Szerintem rájuk lehet bízni a dolgot: a lényeg, hogy jó munkát végezzenek.

    > Ha az illető megjelöl ötöt, mi a biztosíték arra, hogy azok voltak a legjobbak abban az évben, és nem másik öt?

    Hát a zsűri szakmai felkészültsége. Illetve biztosíték nincs, de ha már ötös listáról beszélünk, és megbízunk a zsűritagokban, akkor szerintem minimális esély kell legyen arra, hogy ne találják el, mely regények voltak ténylegesen is a legjobbak. Erre írtam, hogy ha ez nem sikerülne nekik (amire szerintem kevés esély van, mert visszamenőlegesen azért jóval könnyebb dolguk van, mint élesben lesz), akkor a jövőben sem lehet ezt a feladatot rájuk bízni.

    > Mi alapján válasszunk erre a feladatra munkatársat? A különböző (egyelőre még létező) irodalmi csoportosulások képviselői közül kellene választani, de minek alapján határoznánk meg, hogy ki alkalmas erre, ki nem, kinek a véleményét fogadnák el a többiek stb. Gyakorlatilag felállna egy árnyék zsűri, amelyik eldöntené, hogy a megválasztott zsűri minek alapján döntsön.

    Lehet, hogy félreérthetően írtam: szerintem ezt a jelenlegi zsűrinek kellene megcsinálnia. Mármint valakinek össze kellene gereblyézni a regényeket, és onnantól minden a zsűri kezébe kerül. Éppen az lenne a lényege, hogy ők adják meg a megfelelő irányt, ők “gyakoroljanak”, hogy már egy kiforrott rendszerrel vágjatok neki 2012-nek.

    > Tegyük fel, a megválasztott zsűri elvégzi ezt a feladatot, és minden tagja kiválaszt öt „legjobbat” egy adott év terméséből, majd összevetik, és meghoznak egy döntést, kiemelik közülük a legeslegjobbat.
    Még mindig nem válaszoltuk meg a kérdést, mi módon lennének ezek jutalmazva.

    Hát a dicsőséggel. Ha azt gondolod, hogy ez nem elég, nem ismered eléggé az írók egoját. :)
    Ha az elmúlt húsz év díjazottjainak a nyitó rendezvényen nagy csinaddrattával átadtok egy emlékplakettet, az szerintem már bőven elég lehetne (de ha megvan ez a névsor, nem hinném, hogy ne lehetne ennél jobb szponzorációt is szerezni – legalább valamilyen tárgyjutalmat). Nyilván nem ismerek mindenkit, de nem hinném, hogy mondjuk ha olyan döntés születik, akkor Gáspár Andrást vagy Kornya Zsoltot ne érdekelné, hogy végre úgymond hivatalos elismerést is kapnak a munkájukért.
    Ami talán még ennél is fontosabb, hogy ha van egy olyan díj, amit tényleg csakis az elmúlt húsz év legjobbjainak ítéltek oda, akkor azt a jövőben már mindjárt értékesebb lesz elnyerni.

    > A zsűri leendő és lehetséges döntéseit ne keverd össze a saját személyes véleményeddel és vágyaiddal!
    Tegyük fel, nem Gáspár Karneválját hoznák ki elsőnek 1997-ből, hanem pl. Raoul Renier A kárhozott című művét, akkor a zsűri totálisan alkalmatlan, mert nem úgy döntött, ahogy a te szájízed szerint kellett volna?

    Dehogy keverem össze, félreértettél.
    Parkert azért írtam, mert hogy milyen író, az véleményes ugyan, de nem hinném, hogy az elfogult ismerősöket leszámítva akármilyen száz olvasóból száz ne azt mondaná, hogy biztos van nála jobb, és nem ő érdemli meg a díjat.
    A mondanivalóm lényege az volt, hogy a zsűri ezzel megmutathatja, hogy náluk nem lesz olyan, mint a zsp díj kapcsán pl. a szellemharcos küldetése bekerült a nyertesek körébe.
    Ami a példádat illeti, éppen ezért írtam, hogy azért ez nem olyan nehéz munka, és a zsűri nagyon nem tud mellényúlni.
    A Karnevál esetében itt nem az én ízlésem a lényeg, hanem hogy azt a könyvet az olvasók az elmúlt húsz év egyik legjobb magyar fantasy művének tartják (és joggal). Nem az a fontos, hogy mindenképpen a Karnevál nyerjen, hanem hogy ha vele szemben nem az elmúlt húsz év másik legnagyobb magyar fantasy műve nyer abban az évben, akkor a zsűri munkája annyit is ér (de szerintem erről felesleges tovább egyeztetni, mert nem hinném, hogy egy szakmailag felkészült zsűrinek ennek a problémakörnek a megítélése a legcsekélyebb gonddal is járna).

    > Egy elsődleges, belső szavazás szerint a közgyűlésen várhatóan megszavazzuk, hogy a 6. zsűritag ne az Egyesületből delegált valós személy legyen, hanem egy összesített közönségszavazat. Vagyis a díjra jelölt művekre az olvasók szavazhassanak, és így adják a 6. szavazatot, amit a zsűri is figyelembe vesz.

    Ez szerintem egy merész nyitás a közönség felé, ami lehet jó is. Viszont, ha lehet, akkor próbáljatok kitalálni valamit, hogy ne az nyerjen, aki a legtöbb ismerősét mozgósítja a szavazás érdekében (erre írtam a summon haver varázslatot). Nekem az a tapasztalatom, hogy a legtöbb közönségdíj sajnos ettől lesz röhejes, és az írások minőségéhez a legkevesebb köze van (amit ezen az alapon kár is közönségdíjnak hívni, egyszerűbb azt mondani, hogy a haveri szavazás nyertese).

    > Ez nem rossz ötlet, azonban totálisan szponzorfüggő. Mivel valószínűleg megszavazzuk, hogy a pénzjutalom mellett tárgyjutalmat is kapjon a díjazott, ennek többszöröse nagyon komoly anyagi hátteret feltételezne. Állásfoglalás valószínűleg lesz, a honlapon biztosítunk ennek platformot.

    Lehet, nem fogalmaztam pontosan.
    Szerintem totális lehetetlenség lenne visszamenőlegesen szponzort találni az elmúlt húsz év győzteseinek, de akár a jövőre nézve is a második-harmadik helyekhez (persze ha sikerül, akkor marha jók vagytok). Én úgy látom, hogy ha a jövőben az első helyhez rendszeresen tudtok pénzdíjas hátteret nyújtani, már eleve az olyan extra kategória, amire nem nagyon van, volt példa hazánkban.
    Viszont ettől függetlenül a második-harmadik helyezett megállapítása sok haszonnal járna, ahogy korábban megírtam, miért. Ha valami jelképes ajándék, jutalom összejön mellé, az jó, de ha nem, akkor sincs semmi gond. A díj kellő rangjának megteremtéséhez ugyanis ennél sokkal fontosabb, hogy minél egyértelműbb legyen a mércétek – és ezt ezzel lehetne a legjobban elérni.

    • „Illetve amit választanak, az egyértelmű jelzés arra, hogy mennyire felkészültek.”

      Véleményem szerint ez csak arra jelzés, hogy a zsűritagoknak szubjektíve melyik mű tetszett a legjobban. Úgy vélem, fordítva is igaz a tézis, mi szerint jelenleg kizárólag az elmúlt 20 év műveinek ismeretében lehet hiteles és a többség számára elfogadható döntést hozni. A jelen műveinek ismeretében valószínűleg másfajta döntés születne pl. 1992-ben megjelentek esetében, mint születhetett volna anno. Továbbá felmerül a kérdés, hogy mennyire szükséges figyelembe venni egy jelenlegi döntésnél azt, hogy azóta milyen irányban változott a zsáner, és ez jó vagy rossz az olvasóknak… mennyire kell figyelembe venni, és követni a trendet, vagy egyszerűen állapítsuk meg, melyik az a mű, amelyik mind a szakmának, mind az olvasóknak abszolúte numero egy?
      Tudom, hogy ez erős sarkítása a kérdéseknek. Semmiképp sem utasítom el az ötletet, sőt, ahogy kialakul a párbeszéd ebben az ügyben, egyre inkább elfogadhatónak látszik.

      „Nyilván érdemes lenne kitalálni bizonyos irányelveket, hogy mi legyen a mérce objektív része (pl. történet, karakterek, stílus, újító hatás, a magyar fantasy-ra gyakorolt hatás), de ezek szerintem már csak csiszolandó részletek – sőt, eleve ennek összeállítása is lehetne a zsűri hatásköre. Szerintem rájuk lehet bízni a dolgot: a lényeg, hogy jó munkát végezzenek.”

      Igen, erről (is) fog szólni a 2011-es év.

      „Még mindig nem válaszoltuk meg a kérdést, mi módon lennének ezek jutalmazva.”

      „Hát a dicsőséggel. Ha azt gondolod, hogy ez nem elég, nem ismered eléggé az írók egoját.
      Ha az elmúlt húsz év díjazottjainak a nyitó rendezvényen nagy csinaddrattával átadtok egy emlékplakettet, az szerintem már bőven elég lehetne (de ha megvan ez a névsor, nem hinném, hogy ne lehetne ennél jobb szponzorációt is szerezni – legalább valamilyen tárgyjutalmat).”

      Én is félreérthetően fogalmaztam. A kérdés az, hogy 1990-től kezdve egy-egy év a legjobb regényének, vagy az elmúlt 20 év legjobb regényének kellene díjat átadnunk?

      „Ez szerintem egy merész nyitás a közönség felé, ami lehet jó is. Viszont, ha lehet, akkor próbáljatok kitalálni valamit, hogy ne az nyerjen, aki a legtöbb ismerősét mozgósítja a szavazás érdekében (erre írtam a summon haver varázslatot).”

      Természetesen nem linkre klikkelgetésről lesz szó. Sima technikai feladat. Megoldható.

    • “Nem az a fontos, hogy mindenképpen a Karnevál nyerjen, hanem hogy ha vele szemben nem az elmúlt húsz év másik legnagyobb magyar fantasy műve nyer abban az évben, akkor a zsűri munkája annyit is ér” – Ezt hogy érted?

  66. Fenébe, megint rontottam:

    > Eve:

    > De itt felmerül egy fontos kérdés: ki, minek alapján döntené el, hogy egy adott évben, melyik művek jöhetnének szóba?

    Hát a szakmai felkészültségük és az olvasásélményük alapján.

    helyett

    Hát a zsűri, a szakmai felkészültségük és az olvasásélményük alapján.

  67. Ez a visszamenőleges díj számomra elég furcsa ötlet. Ha jól értem, ez afféle béta tesztje lenne zsűrinek az éles verseny előtt, viszont a tagok ebből nem tudnának jól kijönni.

    Ha a közmegyezés szerint – van ilyen? – legjobbakat hoznák ki győztesnek, rá lehetne bólintani, hogy na igen, várható volt.

    Ha valami homlokegyenest más jönne ki, megkapnák, hogy nem értenek a dolgukhoz.

    A díj nem elsősorban a zsűritagok kvalitásairól szól. Persze, fontos az, hogy ki ül a bírói székben, de attól még nem kell őket tesztelgetni.

    Az elmúlt húsz évben elég sok fantasy jelent meg, regény is, de novellák meg főleg, durva munka lenne a teljes termés alapján igazságot osztani. És ha teszem azt, 1960 óta írnának nagyobb mennyiségben fantasyt Magyarországon, az lenn az időhatár?

    Az valóban hasznos lenne, ha a zsűritagok igyekeznének pótolni esetleges lemaradásaikat a magyar fantasyirodalomból, de ez a megoldás nem éppen rokonszenves.

  68. Eve:
    Mivel kezd nehezn követhetővé válni a kommenttengerem, pár nap múlva össze fogom szedni egy pdf-be az egészet, kidobom a felesleges részeket, és rendszerezem az ötleteket.

    > Véleményem szerint ez csak arra jelzés, hogy a zsűritagoknak szubjektíve melyik mű tetszett a legjobban. Úgy vélem, fordítva is igaz a tézis, mi szerint jelenleg kizárólag az elmúlt 20 év műveinek ismeretében lehet hiteles és a többség számára elfogadható döntést hozni. A jelen műveinek ismeretében valószínűleg másfajta döntés születne pl. 1992-ben megjelentek esetében, mint születhetett volna anno. Továbbá felmerül a kérdés, hogy mennyire szükséges figyelembe venni egy jelenlegi döntésnél azt, hogy azóta milyen irányban változott a zsáner, és ez jó vagy rossz az olvasóknak… mennyire kell figyelembe venni, és követni a trendet, vagy egyszerűen állapítsuk meg, melyik az a mű, amelyik mind a szakmának, mind az olvasóknak abszolúte numero egy?
    Tudom, hogy ez erős sarkítása a kérdéseknek. Semmiképp sem utasítom el az ötletet, sőt, ahogy kialakul a párbeszéd ebben az ügyben, egyre inkább elfogadhatónak látszik.

    Nem sarkítás, ezek teljesen jogos kérdések. Van igazság abban, amit írsz, de szerintem az elv a múltbéli művek megítélésénél ugyanaz kell legyen, mint a jövőben. Találjátok ki a zsűrizési irányelveket, és az alapján lehetne levezetni ezt is, és akkor itt nem csak a zsűritagok szubjekít ízléséről lesz szó. Ha a jövőben is ezzel terveztek, akkor ennek szerintem a múltbéli könyvek megítélésénél is működnie kell.

    Abban, hogy a jelen ismeretében lehet más döntés születik, mintha aktuálisan lett volna kiadva a díj, igazad van, de ezen szerintem nem lehet változtatni. A megfelelő irányelvekkel, a pontos mércével lehet rajta valamelyest segíteni. De nem is az a cél, hogy létrejöjjön az abszolút igazság, hanem hogy legyen egy egyértelmű mércéjű, rangos díj.
    Ezen még gondolkozom, mert az egyértelmű, hogy ez támadási felület lehet, amellyel foglalkozni kell.

    > Én is félreérthetően fogalmaztam. A kérdés az, hogy 1990-től kezdve egy-egy év a legjobb regényének, vagy az elmúlt 20 év legjobb regényének kellene díjat átadnunk?

    Évente egy-egy (fenntartva azt, hogy az adott évben nincs elég jó, akkor nem kötelező kiadni). Az elmúlt húsz év legjobb regényének terve szerintem sokkal több problémát (és ilyen-olyan, kezelhetetlen konfliktusokat) szülne, mint amennyi előny ebből összejöhetne.

    > Természetesen nem linkre klikkelgetésről lesz szó. Sima technikai feladat. Megoldható.

    Ok, rendben.

    craz:
    Évente egy győztes kellene hirdetni. Nézzünk egy példát (nem feltétlenül lesz helytálló, mert fogalmam sincs, mi jelent meg az adott évben). Ha 97-ben a Karnevál, a Kárhozott és mondjuk a Teknőcfésű a három jelölt, akkor a zsűri munkáját a végeredményből könnyen meg lehet ítélni. Ha a Karnevál nyer, az szakmailag könnyen megindokolható. Ha a Kárhozott nyer a Karnevállal szemben, az szerintem ugyan neccesebb, de még mindig lehet rá elfogadható érveket hozni. Ha ellenben a Teknőcfésű nyer e két művel szemben, az szerintem totális szakmai csőd, semmilyen értelmes érvet nem lehetne találni ennek a döntésnek az alátámasztására. Ezesetben a zsűri munkája semmit nem ér.
    De én nem szeretnék ennyire előre menni, az egész onnan indult, hogy ne fordulhasson elő olyan, mint a szellemharcos küldetésével a zsp díj kapcsán.
    Mint ami pl. itt látható:
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Zsoldos_P%C3%A9ter-d%C3%ADj

    adeptus:
    > Ha jól értem, ez afféle béta tesztje lenne zsűrinek az éles verseny előtt, viszont a tagok ebből nem tudnának jól kijönni.

    Rosszul érted, félreérted. A gyakorlás lehetőségét én csak a teljesség igénye miatt írtam ide, merthogy ez bizonyos szemponból erről is szó lehet. Természetesen még véletlenül sem ezen van a hangsúly, ez a korábban már részletezett érveim mellett (rang, mérce, érték) csak a sokadik a fontossági sorrendben.

    > Az elmúlt húsz évben elég sok fantasy jelent meg, regény is, de novellák meg főleg, durva munka lenne a teljes termés alapján igazságot osztani. És ha teszem azt, 1960 óta írnának nagyobb mennyiségben fantasyt Magyarországon, az lenn az időhatár?

    Novellákról én egy szót nem ejtettem, és nem véletlenül. Annak nincs is értelme, mert az már tényleg kezelhetetlenül nagy munka lenne.
    Az 1960-as feltételezés meg az elvek szintjén igaz lehet, de a valóság az, hogy szerencsére csak 1990-től van érdemi fantasy élet Magyarországon, így nem kell azzal foglalkoznom, mi lenne ha.

    • Raon: húsz év, évente három könyvvel számolva, az hatvan könyv. Könyvenként csak egy ezressel számolva hatvanezer forint. (Lefele kerekítek.)

      Ahhoz, hogy kiderüljön, mennyit ér a zsűri, szerinted költsön a zsűri félszázezer magyar forintot, olvasson el/újra heti egy regényt, hogy megmérettessék? (És esetleg könnyűnek találtassék?) Közben ne tanuljon meg kínaiul?

      “Az 1960-as feltételezés meg az elvek szintjén igaz lehet, de a valóság az, hogy szerencsére csak 1990-től van érdemi fantasy élet Magyarországon, így nem kell azzal foglalkoznom, mi lenne ha.”

      Nem csak a logós könyvek jelentik a fantasyt. ;)

      Úgyhogy ha te megmondod, a zsűri mit csináljon, akkor én is megmondom, te mit csinálj: hagyd a fenébe azt a pdfet, főzz egy jó habos kakaót, vegyél le a polcról egy fantasy könyvet, és olvass.

      Hasznosabban telik majd az idő.

      • Rori, ezt most aztán jól megmondtad.

        • Elnézést, tudom, hogy nem kellene, de a hülyeség/primitívség párosát nem sikerül annyiban hagyni. Ha már törődés, ezen ne múljon semmi.

          > Raon: húsz év, évente három könyvvel számolva, az hatvan könyv. Könyvenként csak egy ezressel számolva hatvanezer forint. (Lefele kerekítek.)

          Ha már teátrális okoskodás, ne fogd vissza magad, nyugodtan számolj kétezerrel. Egyrészt az egymilliókettő sokkal drámaibban hangzik, másrészt ha már antikvár könyvek, több köze lesz a valósághoz (és akkor még mindig lefelé kerekítesz).

          > Ahhoz, hogy kiderüljön, mennyit ér a zsűri, szerinted költsön a zsűri félszázezer magyar forintot,

          Te tényleg ennyire hülye vagy, hogy szerinted itt a megvásárlás az egyetlen lehetőség? Hogy a sok marhaság között elhoztad ide a fényt, és a pengeéles elméddel rámutattál arra, amire senki nem gondolt?

          > olvasson el/újra heti egy regényt,

          Ezzel lehetne érdemben vitatkozni, mert van benne valami, de mivel ez az egyetlen része a véleményednek, ahol az értelem elővillant a flémes próbálkozásaid mögül, én inkább annyiban hagynám.
          Megoldást mindenesetre lehetne találni, bár kétségkívül nem egyszerű,.

          > hogy megmérettessék? (És esetleg könnyűnek találtassék?)

          Ja, hát ezen az alapon eleve minek kellene elolvasni a 2011-es termést, ha annak egy jelentős része (merthogy csak egy nyerhet ugye) könnyűnek találtatik?

          > “Az 1960-as feltételezés meg az elvek szintjén igaz lehet, de a valóság az, hogy szerencsére csak 1990-től van érdemi fantasy élet Magyarországon, így nem kell azzal foglalkoznom, mi lenne ha.”

          Nem csak a logós könyvek jelentik a fantasyt.

          Ez megintcsak extra brutál megalázás, bár nekem inkább nulladik szintű flémgörcsnek tűnik. Ha tényeket is tudsz, menne ez neked ennél jobban is.

          > Úgyhogy ha te megmondod, a zsűri mit csináljon,

          Cicavirág, neked tényleg ennyi eszed van? Leírtam pár ötletet, érvekkel alátámasztva, részletesen kifejtve. Ezeket a legjobb esetben egyben összegyűjtve átküldöm egy címre, ahonnan, ha jónak látják, egy több tagú csapat elé fog kerülni, akik majd szépen eldöntik, hogy szerintük érdemes-e ezzekkel foglalkoznia a zsűrinek, vagy nem. Te ebben komolyan látni véled azt, hogy én bárhogyan is meg tudnám mondani, mit tegyen a zsűri, mester?

          > akkor én is megmondom, te mit csinálj: hagyd a fenébe azt a pdfet, főzz egy jó habos kakaót, vegyél le a polcról egy fantasy könyvet, és olvass.
          Hasznosabban telik majd az idő.

          Van valami diszkrét bája annak, ha az ember egy efféle komment tenger alatt azoktól kapja a leggázabb hozzáállást, akiktől a legkevésbé várná, és azokkal ért szót a legkönnyebben, akikkel korábban ezt elképzelni sem tudta volna. Méghogy falka… :)

          De most komolyan, ez tényleg érdekel. Azzal, hogy hülyeségnek tartod az általam leírtakat, semmi gond (lehet az is) – de erre mi szükség volt?

          • Konkrétum: 1997-ben jelent meg pl. az Ez a nap a miénk. Az egyik legjobb mágikus realista regénysorozat harmadik kötete.

            Persze, hogy van benne valami, hogy nem olvastatunk el több tucat regényt valakikkel, csak azért, hogy kiderüljön, milyenek zsűrinek. (Nem a könyvek, ők találtathatnak könnyűnek, lásd Teknőcfésűs eszmefuttatás.)

            “Ez megintcsak extra brutál megalázás, bár nekem inkább nulladik szintű flémgörcsnek tűnik.”

            A magyar fantasztikus irodalom még szűken véve is legalább száz éves múlttal rendelkezik. Mostanában nézegettem a japánul kiadott antológiákat – Karinty, Hernádi, Csáth, Örkény. Én nem bánnám, ha ez lenne a mérce, díjtól függetlenül.

            Azt se bánnám, ha valaki csinálna egy olyan díjat, ahol a logós könyveket labdába sem rúghatnak. Arra pl. érdemes lenne odafigyelni.

            “Leírtam pár ötletet, érvekkel alátámasztva, részletesen kifejtve. ”

            Szerintem ez a pár ötlet hülyeség. Sőt, most figyelj: a KIMTE esetleges fantasy díjától függetlenül hülyeség.

            “Te ebben komolyan látni véled azt, hogy én bárhogyan is meg tudnám mondani, mit tegyen a zsűri, mester?”

            Hát mit csinálsz, ha nem ezt? :) Az más kérdés, hogy mi jut át a szűrőn, és ami átjut, abból mit fogad meg a zsűri. De ez a másik kérdés az, amiért ajánlottam az olvasást.

            “Van valami diszkrét bája annak, (…)”

            Bocs, nem lenne pofám elnézően mosolyogni.

            De komolyan, nincs lényegében egy olyan hely sem, ahol éves szinten ismertetők születnének az aktuális megjelenésekről. Mert nem érdekel ez senkit ennyire. De díj az kell, húsz évre visszamenőleg elemezni azt kell.
            Mármint a zsűrinek, nem nekünk, mert ha már elvállaltak egy időrabló ingyenmunkát, akkor biztos van ilyen időutazásra is idejük. Te be tudnál vállalni hatvan extra könyvet az éves olvasmánylistád mellé?

            Ha nem, miért javasolsz ilyesmit bárkinek?

    • Raon, nyugodtan szedd össze pdf-be az egészet, ha van elég időd! :)
      Kifejtettem már, hogy minden javaslatra nyitottak vagyunk, bárkitől szívesen vesszük.
      Az más kérdés, hogy mennyit lehet felhasználni belőle. Mailben is jönnek az ötletek (némelyik lesajnáló, anyázó, de a többség érdekes, elgondolkodtató) és a kérdőíves válaszok is feldolgozás alatt vannak. Úgy gondolom, hogy az igazság valahol a mélyben megbúvó részletekben rejlik. Minél nagyobb az ötlet halom, annál több megvalósítható javaslatot lehet találni benne.

      • Eve: egyetértünk, én is úgy gondoltam, hogy ti majd eldöntitek, mit lehet és érdemes felhasználni.
        Úgy tűnik, itt a téves beidegződések miatt többen képtelenek helyén kezelni ezt (vagy szándékosan nem akarnak erről tudomást venni), ezért ha szerintem ez evidens is, még egyszer idevésem (nem neked, nekik).

        Bár a frankónmegmondások korszakában a sötét múlt és a látszat nyilvánvalóan nem segíti igazolni ezt az állításom, részemről ezek tényleg csak ötletek, tőlem telhető részletességgel kifejtve, érvekkel alátámasztva. Lehet, hogy jók, lehet, hogy nem – ezt nem az én tisztem megítélni. Azzal, hogy leírtam, szerintem én megtettem, amit tudtam, és ennél tovább én nem is szeretnék menni.

  69. Hosszú “nettelenség” után, ha már egy helyütt megszólíttattam:

    “érdemes elkérni Judlorintól a kidolgozott új zsűrizési rendszert.”

    Értelmetlen ezt így idekeverni, tekintve, hogy az a szabályzat alapjaiban veti el a zsűrizést, míg a KIMTE koncepciója – én legalábbis így látom – kezdettől fogva egy zsűri felállítása volt.

  70. http://www.sfportal.hu/ket-fantasy-az-aba-kiadotol-7067.scifi#more-7067

    “Az Aba Könyvkiadó első kiadványa Lilian H. AgiVega (Hartman Ágnes) Második Atlantisz című regénye, 480 oldalon, igényes, keménytáblás kivitelben. Ezt követi majd Charles T. Nyitrai (Nyitrai Károly) fantasy könyve, a Sárkányvér, a Vérkötelék Saga első kötete.”

    Ide illessz be egy kárörvendő kacajt ;)

    • Avatar of Chelloveck

      De ezek még nem számítanak bele a 2011-es termésbe vagy igen? :shock:

      • Ezek nem, de a második-harmadik részük már igen. (Mindkettő trilógia)

        • Balázs, a fantasy díj nevezési rendszere még nincs kidolgozva.
          Még nem tudjuk, hogy az adott naptári év január első napjától december utolsó napjáig, esetleg meghatározott időszakban/időintervallumban (pl. április 1. és a következő év március 31. között) megjelent műveket lehet-e nevezni.
          Még nem tudjuk, hogy kik nevezhetnek műveket, kiktől, hányat, milyen műfajban, milyen kritériumok szerint (nevezhetőek-e összefüggő, de más-más időszakban megjelent trilógiák, tetralógiák, sorozatok stb.), milyen stílusirányzatok vonhatók össze (mágikus realizmus, urban fantasy, high fantasy stb.).
          Még nem tudjuk, hogy egy-egy regényt és novellát vagy három-három művet jutalmazunk-e (értékelünk).
          Így nem tudjuk, hogy az általad említettek nevezhetőek-e, egyáltalán nevezik-e, belefér-e a kategóriába stb.
          (szvsz, konkrétan ezek nem)

          Ami kézzelfogható tény: a közgyűlés napja közeleg, a Díj honlapja készül (várhatóan legkésőbb december 7-én elindítjuk), hatodik szavazatként be lesz vonva az Olvasó véleménye összesített szavazat formájában. A honlapra bárki beküldhet könyvajánlót, véleményezheti másokét, megmagyarázhatja, hogy szerinte miért ne legyenek díjazva logós könyvek, mitől jobb x műve, mint y műve, a zsűri mit tegyen, és mit ne, van-e értelme az univerzum létezésének vagy sem…
          Már csak pár nap.

          • “Így nem tudjuk, hogy az általad említettek nevezhetőek-e, egyáltalán nevezik-e, belefér-e a kategóriába stb.
            (szvsz, konkrétan ezek nem)”

            Eltekintve az időintervallumtól, ezek teljes értékű fantasy regények. Sőt. Ezek _a_ magyar fantasy regények.

            Ennek szólt a hozzászólás, meg szegény zsűrinek, akinek egy ilyen is elég egy évben.

  71. Komavary:
    > Konkrétum: 1997-ben jelent meg pl. az Ez a nap a miénk. Az egyik legjobb mágikus realista regénysorozat harmadik kötete.

    És ezzel most mit konkretizáltál? Ha lesz 97-es étlap és a zsűri alkalmas jelöltnek ítéli, nyilván benne lesz a top5-ben. Ha nem, akkor meg nem. Én egy szót sem szóltam arról, hogy csakis a logós könyveket tekinthetjük fantasynak, részemről csak az 1990-es dátum hangzott el (“1990-től van érdemi fantasy élet “, ahogy írtam – ezzel már inkább lehetne vitatkozni, ha akarsz).
    Értem én, hogy a véleményem számodra hiányos részeit kiegészíted a saját assszociációiddal, de ha ezekre még tovább reagálsz, akkor tulajdonképpen saját magaddal vitatkozol.

    > Persze, hogy van benne valami, hogy nem olvastatunk el több tucat regényt valakikkel, csak azért, hogy kiderüljön, milyenek zsűrinek. (Nem a könyvek, ők találtathatnak könnyűnek, lásd Teknőcfésűs eszmefuttatás.)

    Ennyire problémás a szövegértelmezés vagy a fekete-fehér színeken kívül másban nem sikerül látni a világot?
    Nem, nem azért kell elolvasniuk ennyi regényt, hogy kiderüljön, alkalmasak-e. Viszont ha nem alkalmasak, akkor az így nyilvánvalóan könnyen kiderülhet még az éles bevetés előtt (és nem kell x évet várni/vergődni a vérfrissítéssel, mint a zsp kapcsán).

    > A magyar fantasztikus irodalom még szűken véve is legalább száz éves múlttal rendelkezik. Mostanában nézegettem a japánul kiadott antológiákat – Karinty, Hernádi, Csáth, Örkény. Én nem bánnám, ha ez lenne a mérce, díjtól függetlenül.
    Azt se bánnám, ha valaki csinálna egy olyan díjat, ahol a logós könyveket labdába sem rúghatnak. Arra pl. érdemes lenne odafigyelni

    Ezt én sem bánnám (de mintha ezt te nem tudnád nagyon jól).
    Viszont az miért is az én saram, hogy ennek a megszületésére az aktuális tárgyalandóknál jóval kevesebb esély van? Illetve ha szerinted ennek lenne létjogosultsága, átküldenél egy linket, ahol ezekről a javaslatokról megy az egyeztetés? Komolyan érdekelne.

    > Szerintem ez a pár ötlet hülyeség. Sőt, most figyelj: a KIMTE esetleges fantasy díjától függetlenül hülyeség.

    Nyugi ember, ezt megértettem elsőre is.

    > Hát mit csinálsz, ha nem ezt? Az más kérdés, hogy mi jut át a szűrőn, és ami átjut, abból mit fogad meg a zsűri. De ez a másik kérdés az, amiért ajánlottam az olvasást.
    > Bocs, nem lenne pofám elnézően mosolyogni.

    Várj, ez kurvajó, ezt én is megpróbálom.
    Khm, Komavary mester, ha már szemlátomást ennyire a szíveden viseled a magyar fantasy igazzy értékeit, miért van az, hogy több, általad is ilyen-olyan szir-szarnak titulált cuccról írtál ismertetőt, ellenben erről a 97-es mágikus realista regénycsodától meg nem? Tűzben edződjön a magyar fentezi acél, vagy mi a rák van?

    > De komolyan, nincs lényegében egy olyan hely sem, ahol éves szinten ismertetők születnének az aktuális megjelenésekről. Mert nem érdekel ez senkit ennyire. De díj az kell, húsz évre visszamenőleg elemezni azt kell.

    Tényleg nincs ilyen. Ez szerintem is baj – más szemszögből nézbe meg egyértelműen információ.
    Viszont megintcsak szövegértelmezés: drága keleti mesterem, én itt mindent azzal kezdtem, hogy szerintem ez a díj… hogy is mondjam finoman… nem jó ötlet. Olvastad, teccik érteni, ez a kommentenger elejéről biztos letárolódott a szürkeállományodba?
    Viszont az van, hogy a KIMTE szemlátomást az én véleményemtől függetlenül meg fogja csinálni ezt a díjat. Döbbenet, mi? Nem is értem, honnan van képük hozzá. :)
    Ahogy nyilván az is elképesztő, hogy ezekután én úgy voltam ezzel, hogy ha már megcsinálják, megírom az ötleteimet, hátha segíthetek nekik valamit. Részemről ennyi támogatásra futja.

    Persze úgy is hozzá lehet állni, ahogy te: hogy ha szerinted ez eleve hülyeség, akkor nem méltóztatsz érdemben reagálni. Inkább csak cinikusan. Jó magasra tartva, veszettül rázva azt a rongyot (ahelyett, hogy a gyerekkel játszanál – látod, sosem nehéz bunkónak lenni).

    Egyvalamire hívnám fel csak a becses figyelmed. Ahogy Hanna is írta, végsősoron minden akkor fog kiderülni, ha látjuk a munkát. Lehet, hogy az rossz lesz, és akkor majd verheted a melled, hogy te előre megmondtad. De az is lehet, hogy minden berzenkedésed (berzenedésünk, bármennyire is nem tethet neked, hogy ebben egyetértünk) ellenére okozhat némi pozitív változást a magyar fantasy életben.

    Mondjuk én is kérdezhetném, hogy pont neked miért esik nehezedre megfelelő analógia után nyúlni? Gondold csak végig a mi kis írókörünk történetét. Ha ott az olyasféle okosságokra hallgatunk, mint amiket te itt előadsz, szerinted lett belőle volna valami? Mert még a közvetlen indulás előtt is voltak ilyen okosságok, hónapokon át ment róla az agymenés…
    Sőt, most figyuzz ide: ember legyen a talpán, aki akár így utólag is meg tudja mondani, hogy összességében volt-e értelme a scriptesdinek, vagy nem. Az a tizenakárhány ember a százötvenből, akik mára befutott szerzők lettek, nyilván többségükben azt mondhatják, hogy volt értelme. Az az ugyanannyi ember, akiket bedarált a kiforratlan rendszerünk (és ezzel a számmal még csak a jobb szerzőket említettem, akik közül te is pontosan ismersz párat), és inkább eltávolodtak az írástól… hát a fene tudja, mit mondanának, nem ismerem mindenki álláspontját, csak néhányukét (azok viszont kellően árnyalják ezt a dicsőséges képet).

    Szóval azért, mert ez a KIMTE díj szerintünk értelmetlen, még lehet belőle valami jó. Lehet, hogy lesz belőle rossz is. Én arra tippelnék, hogy lesz ilyen is, olyan is – de ettől még nem írom le őket előre.

    > Mármint a zsűrinek, nem nekünk, mert ha már elvállaltak egy időrabló ingyenmunkát, akkor biztos van ilyen időutazásra is idejük. Te be tudnál vállalni hatvan extra könyvet az éves olvasmánylistád mellé?

    Ezen már a véleményem megírásakor elgondolkodtam, de most a kedvedért elővettem újra. Nem akarok téves kijelentésekbe és/vagy felesleges nagyotmondásokba belemenni, így a válaszom: lehet, az attól függ.
    Erre szerintem nem lehet érdemi választ adni, amíg az ember ki nem próbálja – mindenesetre korántsem tartom olyan lehetetlennek és baromságnak a dolgot, mint te.
    Hatvannál szerencsére több könyvet olvasok egy évben, ezért a mennyiség nem lenne gond. A minőség annál inkább problémás lehet. Ellenben, ha az ember látja értelmét, szerintem be lehet ilyet vállalni, nekem legalábbis a cél érdekében nem esne nehezemre legalább legjobb tudásom szerint megpróbálni (de mert író vagyok, és így ha lehetne sem akarnék zsűrizni, ezt nyilván nehéz lehet nekem elhinni).
    Viszont akinek mind a hatvan könyvet újra el kellene olvasnia ahhoz, hogy szakmailag elfogadható döntést hozhasson, az
    ad1, ahogy már írtam, mi alapján lenne alkalmas zsűritagnak?
    ad2, nem tudom, milyen buborékban élt az elmúlt húsz évben.

    > Ha nem, miért javasolsz ilyesmit bárkinek?

    Úgy látom, mostanság valami divatirányzat lehet, hogy a frankónmegmondók megválaszolják a saját kérdéseiket, és az ezekből levont következtetések szerintük alkalmassá válhatnak minősítésekre is. A flémfórum hiánya így elszoktatott titeket attól, hogy melyek a legnagyobb támadási felületek egy vitában?

    De most komolyan: nem gondolod, hogy ezzel a módszerrel meglehetősen könnyen hülyét csinálhatsz magadból?

    • Raon: “De most komolyan: nem gondolod, hogy ezzel a módszerrel meglehetősen könnyen hülyét csinálhatsz magadból?”

      Ezt te szerintem jobban tudod, elvégre az itteni hozzászólásaid alapján már eléggé benne vagy te magad is a gyártási folyamatban…

      Raon, szerintem neked is hasznosabb lenne, ha csitulnál egy kicsit, és bevennéd a fogalmazásgátlót.

      • Az ilyenekből sosem lehet jól kijönni, te is tudod, hogy a sok/hosszú hozzászólás az idő előrehaladtával a hozzászólások milyenségétől függetlenül exponenciálisan növekvő támadási felületté válik. Ha az ember érdemben akar válaszolni, ez egy idő után mindig azt a látszatot kelti, hogy egyedül hadakozik x emberrel – pláne, ha bekóstolják a másik oldalon.

        Amúgy ha nem épp egy régi motoros ismerős kezd ebbe bele, hagytam volna a francba az egészet (de ahogy látom, ez a mostani is egy nyugvópont lehet).

    • A hozzászólásnak ez volt a lényege: hatvannál is több magyar fantasyt elolvastatni ártatlanokkal több, mint kegyetlenség.

      Ha ezt nem érted, akkor kívánom neked, hogy el kelljen olvasnod félszáz magyar fantasyt.

      • Avatar of Chelloveck

        (Tisztelettel bár, de Raonnak ezzel az ötletével én sem értek egyet maradéktalanul. :) Úgy érzem, ha 2011-ben elém raknak tíz magyar fantasyt, abból fel fogom ismerni azt a, teszem azt, hármat-négyet, ami valóban értéket képvisel, én igyekszem ezekből is a legjobbat kiválasztani. Ha már így megválasztottak, inkább vállalom, hogy egy évig engem pocskondiázzanak az alkalmatlanságom miatt, mint hogy most hatvannál is többön – akár újra, de több esetben inkább először – végig kelljen rágnom magamat a kételkedők megnyugtatására, ez az igazság. Épp eléggé megijedtem az Aba Kiadó karácsonyi ajánlatától, pláne a decemberi Galaktika 95. oldalán látható írófotós egyoldalas hirdetés láttán; “Lányoknak, Fiúknak… Aztán cserélhetsz a pároddal” :shock: , nem kell tovább stresszelni engem :) )

  72. “Eltekintve az időintervallumtól, ezek teljes értékű fantasy regények. Sőt. Ezek _a_ magyar fantasy regények.”

    Balázs, az én hozzászólásomnak (mindössze) az volt a lényege, hogy jelezzem, “ezek” a művek, szvsz, nem kerülnek be a nevezési időszakba. Ilyen szempontból lényegtelen, hogy (szerinted) ezek _a_ magyar fantasy regények.

  73. Avatar of rhewa

    Na, végre idekeveredtem.
    Szóval gratula a jelöléshez.

    Jut eszembe… végigolvastam a hozzászólásokat, jól felb@sztam némelyiken az agyamat, aztán úgy döntöttem, csak azért sem veszem magamra.
    Dolgozok tovább, szépen, csendben, a háttérben.
    (A kreatív-blogger plecsni ott virít az oldalamon. Az, hogy tőled kaptam és az, hogy miért, sokkal, de sokkal többet ér nekem, mint eddig bármilyen elismerés.)

  74. Azér` jó kis csapat vagytok… :)
    Ennyi szalmát kicsépelni…, felér egy jókora sztahanovista teljesítménnyel. :)
    Kéretik nem pofán vágni engem… :)

  75. Rossz helyre írtam, ide akartam.
    Chelloveck, kitörlöd a másikat?

    Komavary:
    Ez a hatvan a te számod – én ezzel kapcsolatban konkrétumot nem mondtam, ötleteket vetettem fel.
    Időközben páran visszajeleztek, akik nem akartak belefolyni az itteni okoskodásba, és ezek alapján szerintem még egyértelműbb lehet a helyzet. Ha megfelelő, értékteremtő díjat megcélzó értékelési rendszert alakítanak ki, eleve leszűkül úgy a kör, hogy 20-30 (a futottak még kategória miatt esetleg 40) műnél több szóba sem jöhetne az elmúlt húsz évből (ami meg persze a magyar fantasy sara). Ez mindjárt kevésbé drámai szám, kevésbé fájdalmas művekkel, és értékelni sem lenne annyira lehetetlen. Mint említettem volt többször is, nem kötelező ezt minden évben kiadni – éppen ettől lehet a nyertesek műve értékmutató/értékmérő.

    Chelloveck:
    Semmi gondom nincs azzal, hogy nem értesz velem egyet, de tisztelettel megjegyezném, ez a “kételkedők megnyugtatására” kizárólag a te értelmezésed, én ilyet még véletlenül sem írtam.

    > akár újra, de több esetben inkább először

    Tényleg nem kötekedésből, és nem is csesztetésből, szimplán csak érdekel az álláspontod: ha ennyire nem olvastál magyar fantasy-t az elmúlt húsz évben, akkor mégis mi alapján fogsz értékelni?
    Mert azt, hogy egy könyv jó vagy sem, egyéb olvasásélményeid alapján biztos jól meg fogod tudni ítélni. De honnan fogod például azt látni, hogy az adot könyv újszerűen eredeti (neked), vagy egy már unalomig ismert sablon x+1-edik remake verziója? (lásd zsp díj és a fantasztikus cyberpunk, kb. húsz évvel az aktualitása után)

  76. Avatar of Chelloveck

    Raon, én tudtam, hogy ez piszkálja a csőröd, de akkor miért nem ezzel kezdted.
    Az tény, hogy nem olvastam el minden Raoul Reniert meg a John Caldwellokat, de én úgy gondolom, az unalomig ismert sablonok iksz plusz egyedik remake verziójának EREDETIJE nem ezekben a könyvekben jelent meg először. Fel fogom ismerni egy fantasy eredetiségét. A példád különben tökéletes, én értem, mire gondolsz. (Nem tudom, olvastad-e a Csepregi könyvről írt ismertetőmet, ott lelkesen írok a könyvről, de egyetlen alkalommal sem nevezem újszerűen eredetinek. És ha benne lettem volna a zsűriben, még csak nem is annak adtam volna a Zsoldost, amelyik olvasóként a kedvencem volt, szóval fogok tudni viselkedni zsűritagként.)

    • Megírtam én ezt is, éppenhogy ezzel kezdtem (csak gondolom nem egyszerű követni már ennyi hozzászólást).
      Ha ez így lesz, az jó, én szurkolok neked (nektek). Egyébként itt nem rólad van szó, ezek általánis irányelvek – ahogy a Csepregi könyv kapcsán sem te állítottál ilyet (igen helyesen, olvastam), hanem más (korántsem vicces hatást keltve).
      Senki hozzáértését nem állt szándékomban megkérdőjelezni, bár ahogy látom, többen valamiért csak ezt akarták látni, és a lényeget nem.

      Mindig ez van, ha egy mérnök bölcsészek közé keverdik – az egyik jobbról menne, a másik balról, és néha valamiért nem tűnik egyértelműnek, hogy az iránytól függetlenül ugyanoda el lehet jutni. :)

  77. Azoknak, akik nem értelmezik a díjalapításól szóló hírünkben a “nyertes” kifejezést…

    “A kérdőívet valódi e-mail címmel kitöltő, a díj elnevezésére tett legjobb javaslat beküldőjét
    10 000 Ft értékű könyv és CD csomaggal jutalmazzuk.”
    /részlet a kérdőíves felhívásunkból/

    Több mint 200 javaslat érkezett a díj elnevezésére. Ezek közül választottuk ki a KIMTE Magyar Fantasy Irodalmi Díj nevet, amit egyedüliként Juhász Roland nevű kitöltő javasolt.

    Hadd ne kommentáljam, milyen ötletek közül választottunk!

    Pl.: Smaragd Pegazus Díj
    Obeliszk Díj
    Mithril Toll
    KIMTallér
    Hungarica Fantazmagoria
    Asztrállfény-díj
    Athame díj
    Arany Grimoár Díj

    Persze most felmerül, hogy ilyet magunk is kitalálhattunk volna, és akkor megmarad a tízesünk, de hadd ne kelljen ismét ecsetelgetnem, miért volt fontos a kérdőív és a felhajtás körülötte.

Page optimized by WP Minify WordPress Plugin